A cseh biztos a tagországok általános ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozója előtt nyilatkozott. Rámutatott, hogy a jelentés nemcsak felméri az esetleges negatív tendenciákat a jogállamiság, és különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság és a korrupció elleni küzdelem terén, de segít abban is, hogy a "problémásnak vélt területeken" párbeszéd kezdődjön az Európai Unió és az adott tagállam között.
"A jelentésre mint megelőző eszközre már nagyon szüksége van az EU-nak" - húzta alá, hozzátéve, az értékelés ahhoz is hozzájárul, hogy a jogállamiság fontossága előtérbe kerüljön.
Magyarország és Lengyelország a fókuszban
"Magyarország és Lengyelország tekintetében arra használjuk majd, hogy nyomást gyakoroljunk, s ezáltal javuljanak a jogállamiság körülményei e két tagállamban"
- fogalmazott. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos kiemelte: "sajnos nem tapasztalható javulás a jogállamiságot illetően sem Magyarországon, sem Lengyelországban, ami komoly aggodalomra ad okot".
Hozzátette: az Európai Bizottság kész részt venni az Európai Unió Tanácsában tartott meghallgatásokon, mivel nagyon fontos, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás folytatódjon mindkét ország esetében. A szerdai tanácsülésen szó lesz a hetes cikkely szerinti eljárások aktuális állásáról is.
A németek meghallgatást kezdeményeznek
Az ülés után Michael Roth, az EU soros elnökségét betöltő Németország európai ügyekért felelős minisztere kijelentette, hogy a bizottság értékelése szerint nem történt elegendő javulás, így nem lehet lezárni Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkes eljárást. Közölte továbbá, hogy a német elnökség meghallgatást kezdeményez a két tagállam ügyében, és a lengyel jogállamisági helyzettel foglalkozó meghallgatásra már decemberben sor kerül.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
