|
A Magyar Nemzeti Bank elnökének 22/2013. (X. 29.) MNB rendelete a jegybanki alapkamat mértékéről A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntésére tekintettel a következőket rendelem el: A jegybanki alapkamat mértéke 3,40 %. |
A várakozásoknak megfelelően 20 bázisponttal, az újabb történelmi mélypontot jelentő 3,40 százalékra vágta az alapkamatot keddi ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa. Bár volt olyan várakozás is, miszerint a jegybank visszatér a korábban jellemző 25 bázispontos lépéshez, összességében az irány nem volt kérdéses. Továbbra is kérdéses viszont, hogy meddig mehet el a jegybank: legtöbben a 3 százalékos szinten várják a mélypontot, a konszenzus viszont nem is olyan régen még 3,5, majd 3,25 százalék volt.
Az ülésről november 13-án teszik közzé a jegyzőkönyvet, ami abból a szempontból lesz érdekes, hogy már legutóbb sem volt egységes a Monetáris Tanács: bár mindenki a vágás mellett voksolt, a tagok közül hatan szavaztak 20 bázispontos alapkamat-csökkentésre, Pleschinger Gyula viszont csak 10 bázispontos csökkentés mellett foglalt állást szeptember 24-én.
Az is kérdéses, hogy mi jön a kamatvágási ciklus után: bár jelenleg kedvező a nemzetközi környezet, pörögnek a jegybanki pénznyomdák, keresettek a feltörekvő eszközök, a forint erősödik, szépen fogynak a magyar kötvények, előbb-utóbb megkezdődik a Fed programjának kivezetése, és a jelenleg rekordmélységben járó infláció is újra felgyorsulhat, ahogy a rezsicsökkentés hatása kiesik a mutatókból.
Az biztos, hogy nagyon sok minden múlik majd a globális befektetői hangulaton; a konszenzus szerint jövő év vége felé, esetleg 2015 elején indulhatnak a kamatemelések, amikor majd arról találgathatunk, hogy meddig emeli a rátát a Monetáris Tanács.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ötéves hivatali idejének lejárta után sem veszíti el legitimitását a következő államfő megválasztásáig az ukrán igazságügyi miniszter szerint. 
