Azaz a KSH közlése alapján idén áprilisban az ipari termelés volumene 3,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 2,5 százalékkal nőtt.
A jelentős eltérést a nyers adathoz képest főként az okozza, hogy 2017 áprilisában hárommal kevesebb munkanap volt, mint egy évvel azelőtt. 2017 első négy hónapjában a termelés 4,9 százalékkal emelkedett.
Lelassult az export
Az ipari export volumene 4,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 36 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 11,2 százalékkal visszaesett. A feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban 4,8 százalékkal nőttek.
Az ipar belföldi értékesítése gyakorlatilag stagnált (+0,1 százalék), ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az autóipar a ludas?
Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3,4 százalékkal csökkent, míg a csekély súlyú bányászaté 23, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 1,8 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipar – előző hónapokhoz képest kedvezőtlenebb – teljesítményében az is szerepet játszott, hogy idén áprilisra, tavaly pedig márciusra estek a húsvéti ünnepek.
A feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 8,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásában nagyobb mértékű volt a visszaesés, mint a közúti jármű alkatrészeinek termelésében. A járműipar alacsonyabb teljesítményszintje rendelésmutatóiban is tükröződik.
A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,8 százalékkal bővült, nagyrészt az elektronikus fogyasztási cikk gyártásának köszönhetően, itt a növekedés 26 százalékos volt.
Beindult az élelmiszeripar
A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,9 százalékkal emelkedett.
Ezen belül a legjelentősebb, a termelés 25 százalékát kitevő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása az előző év szintjén maradt, míg a legnagyobb mértékben, 38 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.
Közel 3 éves tendencia tört meg
Kisebb mértékű volt a csökkenés a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (–0,5), illetve a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában (–0,9 százalék).
Közel azonos mértékben csökkent a vegyi anyag, termék (–4,9 százalék), valamint a villamos berendezés gyártása (–4,7 százalék), utóbbi termelése 2014 szeptemberétől 2017 márciusáig folyamatosan növekedett.
Idén először csökkent a legkisebb súlyú textília-, ruházat-, bőr- és bőrtermékgyártás volumene: a termelés 3,3 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban, elsősorban a hazai kereslet erőteljes visszaesése következtében.
A legnagyobb mértékben, 12,3 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése miatt.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 8,0 százalékkal visszaesett 2016 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 7,7, az új belföldi rendelések 9,3 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 1,3 százalékkal elmaradt a 2016. áprilisitól.
A mostanában megjelent magyar makrogazdasági adatokról Virovácz Péterrel az ING makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk:
A húsvéti tűzszünet okait vizsgálták szakértők.
