Veszprémben bemutatták az MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-magyarországi Intézete Okos városok (Smart cities) címmel készült tanulmányát - tudtuk meg az IBM sajtóosztályától.
Az IBM Magyarország megbízásából folytatott kutatás lehetőséget adott rá, hogy az Akadémia szakértői átfogó felmérést készítsenek kilenc vidéki magyar város fejlettségéről, innovációs adottságairól, hatékonyságukról erőforrásaik felhasználásában. A tanulmány megállapításai nyomán számos konkrét lehetőség körvonalazódott a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedés-irányítási megoldásokon át a mobil technológiákon alapuló turistairányító rendszerekig. A városok „okos” projektterveikhez EU-s és kormányzati forrásokért is pályázhatnak.
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az üzleti életben már forradalmi változásokat hozott, kevésbé hasznosult azonban az önkormányzatoknál, pedig e technológiák a városok hatékonyabb működésében, a városlakók életminőségének javításában is segíthetnek. Erre világít rá az első magyar „Okos városok” tanulmány, melynek bemutatóját Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja nyitotta meg.
Mitől lesz okos egy város?
Egy város attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs) infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Az „okos” város ma már sokféle „okos” technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM vezérigazgatója, hiszen „az újszerű információ elemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérő-műszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és tudás megszerzésére”. Ezek alapján pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.
Az IBM azért adott kutatási megbízást az MTA szakmai intézetének, hogy megbízható, egzakt képet kaphassunk arról, városaink milyen adottságokkal, lehetőségekkel, már elért eredményekkel mérlegelhetik a számukra legfontosabb „smart” fejlesztések irányát. Dr. Lados Mihály, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója, a munkacsoport vezetője elmondta, a kutatásba bevont városokat a működési, felhasználói és infrastrukturális rendszerüket legteljesebben reprezentáló dimenziók mentén vizsgálták.
A következő területek adatait elemezték: 1. emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság,); 2. üzleti élet (üzleti környezet, adminisztrációs terhek); 3. városi szolgáltatások (önkormányzatok lakosság irányában nyújtott teljesítménye) 4. kommunikáció (széles sávú, vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon- és számítógép használat); 5. közlekedés (személygépkocsik, az utak minősége, repülőterek, kikötők); 6. vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, csatornázás); 7. energia (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások). Elkülönített szempontként figyelembe vették a városok egyes alterületekre kidolgozott stratégiáit, koncepcióit, illetve ezek megvalósulását is.
Pillanatkép kilenc vidéki városunkról: eltérő dinamikájú alrendszerek
A kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az egyes városok adottságaiknak, vagy korábbi fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az „emberek” alrendszerben az olyan nagy egyetemi központtal rendelkező városok bizonyultak a legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, melléjük csatlakozott a szintén kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is.
Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt jelentős különbség az egyes városok között.
Hogyan tovább?
Az „okos” város típusú projektekhez nemzetközi (főként európai uniós) és hazai támogatási rendszerek is biztosítanak külső erőforrásokat. A magyar kormány információs és kommunikáció technológiai fejlesztési tervei leginkább kézzelfoghatóan a 2011-2014 közötti kormányzati ciklusra szóló Digitális Megújulás Cselekvési Terv dokumentumban jelennek meg. Akciójavaslatai a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és a polgárok kényelmét szolgálják. Finanszírozásához az Új Széchenyi Terv biztosít majd forrásokat, illetve számítanak európai uniós forrásokra, valamint vállalkozói önrészre is.
Az első magyarországi „Okos városok” kutatási összefoglalót esettanulmányok gazdag gyűjteménye zárja. Pármától, Cheshire-en át Pilsenig és Stockholmig láthatjuk példáit a városi működést hatékonyabbá tevő fejlesztéseknek. Az egyik városban a turisták útvonalát optimalizáló rendszert építettek ki, másutt hatékonyabbá és jobb színvonalúvá tették a szociális ellátást, mérsékelték az adminisztrációs terheket, enyhítettek a közlekedés zsúfoltságán, vagy éppen intelligens vízmérő órákkal csökkentették egy város ökológiai lábnyomát.
Az IBM Magyarország megbízásából folytatott kutatás lehetőséget adott rá, hogy az Akadémia szakértői átfogó felmérést készítsenek kilenc vidéki magyar város fejlettségéről, innovációs adottságairól, hatékonyságukról erőforrásaik felhasználásában. A tanulmány megállapításai nyomán számos konkrét lehetőség körvonalazódott a hatékony városüzemeltetéstől az intelligens közlekedés-irányítási megoldásokon át a mobil technológiákon alapuló turistairányító rendszerekig. A városok „okos” projektterveikhez EU-s és kormányzati forrásokért is pályázhatnak.
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az üzleti életben már forradalmi változásokat hozott, kevésbé hasznosult azonban az önkormányzatoknál, pedig e technológiák a városok hatékonyabb működésében, a városlakók életminőségének javításában is segíthetnek. Erre világít rá az első magyar „Okos városok” tanulmány, melynek bemutatóját Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja nyitotta meg.
Mitől lesz okos egy város?
Egy város attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs) infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Az „okos” város ma már sokféle „okos” technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM vezérigazgatója, hiszen „az újszerű információ elemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérő-műszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és tudás megszerzésére”. Ezek alapján pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.
Az IBM azért adott kutatási megbízást az MTA szakmai intézetének, hogy megbízható, egzakt képet kaphassunk arról, városaink milyen adottságokkal, lehetőségekkel, már elért eredményekkel mérlegelhetik a számukra legfontosabb „smart” fejlesztések irányát. Dr. Lados Mihály, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója, a munkacsoport vezetője elmondta, a kutatásba bevont városokat a működési, felhasználói és infrastrukturális rendszerüket legteljesebben reprezentáló dimenziók mentén vizsgálták.
A következő területek adatait elemezték: 1. emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság,); 2. üzleti élet (üzleti környezet, adminisztrációs terhek); 3. városi szolgáltatások (önkormányzatok lakosság irányában nyújtott teljesítménye) 4. kommunikáció (széles sávú, vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon- és számítógép használat); 5. közlekedés (személygépkocsik, az utak minősége, repülőterek, kikötők); 6. vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, csatornázás); 7. energia (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások). Elkülönített szempontként figyelembe vették a városok egyes alterületekre kidolgozott stratégiáit, koncepcióit, illetve ezek megvalósulását is.
Pillanatkép kilenc vidéki városunkról: eltérő dinamikájú alrendszerek
| E vizsgálat nem törekedett nemzetközi összehasonlításra, de az IBM korábbi kutatásai azt mutatják, hogy ha a „smart” jellemzők 10-es skáláján a legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Stockholm vagy Koppenhága jellemzően 7,4 pontot érnek el, akkor a kutatásba bevont magyar városok átlagosan 4,6 pontot kapnának. |
Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt jelentős különbség az egyes városok között.
Hogyan tovább?
Az „okos” város típusú projektekhez nemzetközi (főként európai uniós) és hazai támogatási rendszerek is biztosítanak külső erőforrásokat. A magyar kormány információs és kommunikáció technológiai fejlesztési tervei leginkább kézzelfoghatóan a 2011-2014 közötti kormányzati ciklusra szóló Digitális Megújulás Cselekvési Terv dokumentumban jelennek meg. Akciójavaslatai a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és a polgárok kényelmét szolgálják. Finanszírozásához az Új Széchenyi Terv biztosít majd forrásokat, illetve számítanak európai uniós forrásokra, valamint vállalkozói önrészre is.
Az első magyarországi „Okos városok” kutatási összefoglalót esettanulmányok gazdag gyűjteménye zárja. Pármától, Cheshire-en át Pilsenig és Stockholmig láthatjuk példáit a városi működést hatékonyabbá tevő fejlesztéseknek. Az egyik városban a turisták útvonalát optimalizáló rendszert építettek ki, másutt hatékonyabbá és jobb színvonalúvá tették a szociális ellátást, mérsékelték az adminisztrációs terheket, enyhítettek a közlekedés zsúfoltságán, vagy éppen intelligens vízmérő órákkal csökkentették egy város ökológiai lábnyomát.
Privátbankár
Szép eredményt tettek közzé.
