|
| Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója (EPA/STEPHANIE LECOCQ) |
Emelkedik a Törökországból a görög szigetekre szabálytalanul átkelő emberek száma - mondta a Frontex igazgatója egy német lapinterjúban.
A szakember szerint 2015 óta erősen csökken a szabálytalan határátlépések száma és sikerült ellenőrzés alá vonni az EU külső határát, de nehézségeket okoz a határvédelemben, ha az EU-nak nincs egységes irányvonala a menekültügyi politikában.
Újra nagyobb a teher a görögökön
Fabrice Leggeri a Bild mai számában megjelent interjúban elmondta, hogy 4-5 hete növekedik a szabálytalan határátlépések száma az EU-s külső határ égei-tengeri szakaszánál. A megelőző időszakhoz képest 17 százalékkal többen érkeznek Törökországból a görög szigetekre. Ennek az az oka, hogy többen érkeznek Törökországba Iránból, Irakból és Szíriából.
A Földközi-tenger középső részén, Észak-Afrika és Olaszország között húzódó migrációs útvonalon viszont 2017 júliusa óta 60 százalékkal csökkent a rendezetlen átkelések száma. Azonban a Földközi-tenger nyugati részén, Észak-Afrikából Spanyolországba vezető útvonalon ugyancsak növekedés tapasztalható, 2016-ról 2017-re megduplázódott a szabálytalanul átkelők száma, de ez a legkevésbé forgalmas útvonal, 2017-ben 23 ezer határsértést regisztráltak.
Eközben az Olaszországba vezető útvonalon 120 ezren, a Görögországba vezető migrációs útvonalon 42 ezren keltek át az EU-ba szabálytalanul.
Kik jönnek?
Az igazgatót azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy kik próbálnak bejutni az Európai Unióba, mint mondta, Törökország felől 40 százalékban, a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonalon pedig 20 százalékban családok érkeznek, Marokkó felől Spanyolországba viszont szinte kizárólag fiatal férfiak.
Leggeri kiemelte, hogy a nemzetközi migrációs válság elmélyülése, 2015 óta erősen csökkent az irreguláris határátlépések száma. Az ügynökség adatai szerint 2015-ben 1,8 millióan, 2016-ban nagyjából 500 ezren, 2017-ben 200 ezren, az idei első negyedévben 18 800-an érkeztek.
Most ellenőrzés alatt tartjuk a külső határt, de a határvédelmet tovább kell erősíteni, mert a migrációs nyomás a jövőben is nagy marad - tette hozzá Fabrice Leggeri. Az igazgató szerint a Közel-Keleten sok védelemre szoruló ember van, Afrikában pedig sok gazdasági migráns, akik jobb életet akarnak Európában.
Mire lenne szükség Európában?
A szakember szerint ennek a helyzetnek a kezeléséhez a határvédelem önmagában nem elég, közös migrációs és menekültügyi politika is kell hozzá, ami ugyan szerinte nem a Frontex dolga, de látni, hogy gondok vannak a határon, ha hiányzik.
Arra a kérdésre, hogy erődítménnyé válik-e Európa, a 2015 óta megerősített EU-s ügynökség vezetője azt mondta, hogy Európának nem erődre, hanem megbízhatóan működő határvédelemre van szüksége, amely visszaszorítja az irreguláris határátlépéseket és gondoskodik a biztonságról. Mindennek valódi célja a szabad mozgás biztosítása a belső határellenőrzés nélküli EU-s térségben, a schengeni övezetben - mondta a Frontex vezetője, hozzátéve, hogy szerinte el kell jutni odáig, hogy ne legyen szükség nemzeti szintű határellenőrzésre az EU-ban.
Ezt akkor lehet elérni, ha a tagállamok közötti bizalom ismét elég erős lesz ahhoz, hogy lemondjanak a migrációs válság miatt ideiglenesen visszaállított belső határellenőrzésről. Ehhez tovább kell csökkennie a rendezetlen határátlépések számának, hogy megszűnjenek a kétségek a külső határ ellenőrzésével kapcsolatban. A Frontex azért dolgozik, hogy ez a feltétel az egész EU-ban teljesüljön - mondta Fabrice Leggeri.
Létszámot bővít a Frontex
A többi között arról is beszélt, hogy a szervezetnél dolgozók száma a 2015-ös háromszázról az idén hétszázra, 2020-ra pedig ezerre emelkedik. A Frontex munkatársai mindig a tagállamok határigazgatási szerveinek munkatársaival együtt végzik feladataikat, a legnagyobb szabású műveletek a Földközi-tengeren zajlanak. A következő időszakban úgynevezett harmadik - EU-n kívüli - országokkal is terveznek együttműködést, önállóan fejlesztenek határvédelmi, például légtérellenőrző technológiákat, és saját hajók és egyéb járművek beszerzésére készülnek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint az Hamász iszlamista terrorszervezeten múlik a tavaly október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok kiszabadításáért folyó tűzszüneti tárgyalások sikere. 
