A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a keddi adatismertetés előtti előrejelzésükben 2,8 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítettek márciusra a februárban mért 2,9 százalékos éves drágulás után.
A ház szerint ez a pálya követi a legnagyobb nyugat-európai kereskedelmi partnerek, elsősorban Németország inflációs pályáját, amely lefelé ható meglepetéseket okozott az utóbbi időben.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint emellett a márciusi tizenkét havi inflációs adatban az idén a szokásosnál nagyobb a volatilitás, tekintettel arra, hogy a húsvéti ünnepek tavaly márciusra estek, az idén pedig áprilisra, és ehhez járul az energiaárak emelkedésének lassulása is. A cég közgazdászai hangsúlyozták, hogy az idén 2,9 százalékos növekedéssel számolnak a magyar gazdaságban, és ennek a növekedési lendületnek a fő hajtóerői közé sorolták az erősödő költségvetési ösztönzést, valamint a növekvő EU-folyósításokat.
Becslésük szerint a magyar gazdaság potenciális éves növekedése jelenleg 1,7 százalék körül járhat. Ennek alapján a Morgan Stanley várakozása az, hogy az idei egész éves átlagos magyarországi infláció 2,9 százalékos lesz a 2,4 százalékos konszenzusos előrejelzési átlag helyett, jövőre pedig eléri a 3,2 százalékot. A Morgan Stanley 2018-ra szóló átlagos inflációs előrejelzése szintén meghaladja a londoni konszenzust, amely 2,7 százalékos egész éves átlagos inflációt valószínűsít jövőre.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szintén 2,8 százalékos tizenkét havi inflációt várnak márciusra. A ház szerint a várakozásoktól jelentősen elmaradó nyugat-európai élelmiszerár-inflációból valószínűleg arra lehet következtetni, hogy a magyarországi élelmiszerárak is jórészt stagnáltak a múlt hónapban az ilyenkor szokásos 1 százalék körüli szezonális emelkedés helyett.
Olcsóbb lett a tankolás
Emellett az üzemanyagárak is csökkentek havi összevetésben, és a JP Morgan londoni elemzői szerint mindez együtt márciusban egytized százalékponttal csökkenthette a tizenkét havi inflációt a februárban mért ütemhez képest.
A ház szerint a nyugat-európai pályához hasonlóan, valószínűleg egész Közép- és Kelet-Európában lefelé korrigáltak az élelmiszerárak a múlt hónapban, mivel a dél-európai szezonális importélelmiszerekben korábban keletkezett, elsősorban időjárási szélsőségek okozta hiányok inflációs hatása múlóban van.
Bezavar a húsvét
A JP Morgan elemzői is kiemelték a tavalyinál későbbi idei húsvéti szezont, amely várakozásuk szerint szintén lefelé ható nyomást gyakorolhatott a márciusi inflációra. Kirívóan ellentétes előrejelzést állítottak össze a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői, akik 3,3 százalékra gyorsuló inflációt várnak márciusra, elismerve, hogy ez a prognózis meghaladja a konszenzust. A ház szerint a gyorsulást a maginfláción kívüli összetevőkben jelentkező bázishatások okozhatták.
A Goldman Sachs londoni elemzőinek várakozása szerint majd az idei második negyedévben várható a tizenkét havi magyarországi inflációs ütem valamelyes lassulása; a cég arra a negyedévre 3 százalék körüli éves inflációs számokat valószínűsít.
Lépnie kell a jegybanknak
Más nagy londoni házak arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyarországi infláció már jócskán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos célsávján belül jár, és ennek előbb-utóbb monetáris szigorítás lehet a következménye.
A Fitch Group pénzügyi szolgáltatási és hitelminősítői vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research pénzügyi-gazdasági elemzőház szakértőinek véleménye szerint az MNB a gazdasági növekedés és a hitelkihelyezés élénkítése érdekében azt is hajlandó lenne eltűrni, hogy az infláció túllépje a célsávot. A ház szerint azonban e monetáris alapállás a jelenlegi inflációs környezetben egyre nehezebben lesz fenntartható, különös tekintettel arra, hogy a cég várakozása szerint az idén a maginfláció is gyorsulásnak indul.
A BMI Research mindezt egybevetve azzal számol, hogy az MNB 2018 végére 2 százalékig emeli alapkamatát a jelenlegi 0,90 százalékról.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
