Az ipari termelés megtorpanását döntően az energiaárak robbanásának következtében elsősorban az energiaigényes ágazatokban bekövetkező termelés visszafogása, vagy leállása okozhatta – írja elemzésében Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban a tavalyelőtt átlagosan 20 százalékkal maradt el, így mintegy 5-6 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét. Az enyhülő chiphiány mellett bíztató, hogy a járműgyártás új rendelései, valamint rendelésállománya tartósan kiemelkedő, októberben 49,7 százalékkal, ill. 34,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt rövidtávon elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítik, azonban a második félévtől érdemi javulást mutat az alágazat – fogalmazott a szakértő.
Suppan Gergely szerint az ukrajnai háború, valamint az energiaválság jelentősen rontotta a kilátásokat, amit az Ifo és a ZEW index után már a beszerzési menedzser indexek is tükröznek, az utóbbi hónapok éles lefordulása után azonban már mérsékelt javulást mutatnak, mivel energiahiánytól egyelőre nem kell tartani, az energiaárak pedig jelentősen csökkentek a nyár végi szintekhez képest. Az ukrajnai háború, valamint a Covid elleni szigorú kínai lezárások hatására újra felvetette a beszállítói láncok szakadozását, azonban ennél lényegesen nagyobb mértékben rontja a kilátásokat az elszálló infláció, az elszálló termelési költségek és energiaárak, valamint megélhetési költségek, az egyre szigorodó monetáris politikák, amelyek már fokozzák a recessziós aggodalmakat. Az orosz gázszállítások visszafogása mindemellett jelentős német ipari szektorokat kényszeríthet leállásra, ami igen súlyos következményekkel járhat.
A hazai ipari rendelésállományok mindenesetre továbbra is magas szinten állnak, mintegy 20 százalékkal meghaladva az egy évvel ezelőtti szintet, így a beszállítói problémák enyhülése további élénkülést eredményezhetne. A hazai ipar teljesítménye az elmúlt években élesen elvált a német iparétól köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnöveléseinek, a rekord mennyiségű működő tőke beáramlásnak és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának.
Mi várható idén és jövőre?
Az idei harmadik negyedévben a chiphiány miatt az egy évvel ezelőtti gyenge bázis, valamint az idén enyhülő chiphiány miatt jelentősen gyorsult az ipari termelés növekedése, azonban az orosz-ukrán háború továbbra is számos kockázatot jelenthet. Noha a félvezetőhiány még sokiág fennmaradhat, de fokozatos javulásra lehet számítani, mivel az utóbbi időben csökkent a műszaki cikkek iránti kereslet. A beszállótói láncok szakadozása szintén jelentős kockázatot jelenthet, csakúgy, mint az energia árainak elszállása, azonban egyes nyersanyagok, különösen az ipari fémek árai már meredeken visszaestek a recessziós aggodalmak hatására. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthet. A külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül.
Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány – októberben 19,8 százalékkal állt magasabban az egy évvel ezelőttihez képest. Az energiaválság által okozott várható átmeneti megingásokat követően az idei év közepétől újra fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. A hazai gazdaság középtávon jelentősen profitálhat a CATL, az SK Innovation, a Samsung SDI, a BMW és a Mercedes kiemelkedő mértékű beruházásaival, valamint a védelmi ipari kapacitások kiépülésével, mivel a hadiipari kiadások szignifikáns növekedése várható a következő években. Tavaly bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt 5-5,5 százalék körüli növekedést mutathatott az ipari termelés, idén pedig 3,5 százalékos növekedésre számít a Magyar Bankholding vezető elemzője. 2024-től azonban a felfutó új kapacitások hatására jelentősen élénkülhet az ipari termelés – tette hozzá végül.
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken. 
