|
| Az ígéret földjén: migránsok a spanyolországi Motril kikötéjében. EPA/PEDRO FEIXAS |
Spanyolország vált az Európába igyekvő migránsok új célpontjává, derül ki a Nemzetközi Migrációs Intézet (IOM) lapunknak eljuttatott statisztikáiból.
Nyugati útvonal
Az adatok szerint idén október végéig 121 ezer ember érkezett illegálisan Európába: 54 ezren az úgynevezett nyugat-mediterrán (Spanyolország), mintegy 44 ezren a kelet-mediterrán (Görögország, Bulgária, Ciprus), 23 ezren pedig a közép-mediterrán (Olaszország, Málta) útvonalon.
Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy 2017-ben és 2016-ban még Olaszország volt a legnépszerűbb célpont (119 ezer, illetve 181 migráns), 2015-ban pedig még Görögországba érkeztek a legtöbben (854 ezren).
Bezáródó kapuk
|
Ki a migráns? Nem minden migráns menekült. A Nemzetközi Migrációs Intézet szerint a migráns („egyik helyről a másikra költöző egyén”) a legtágabb kategória, közülük azonban nem mindenki ad be menedékkérelmet, azaz nem lesz mindenkiből automatikusan menedékkérő. A legszűkebb kategória a menekült – tehát azok a személyek, akik beadtak menedékkérelmet, és meg is kapták a menekültstátust. Általános szinonimaként használják még a bevándorló kifejezést, amely arra utal, hogy az adott személy letelepedési céllal érkezik egy adott országba. A BBC egyébként hasonló kategória-rendszert állított fel az egyes csoportok megkülönböztetésére. |
A görög útvonalon a 2016 tavaszán megkötött EU-török egyezmény, valamint a balkáni országok határzára miatt csökkent radikálisan az érkezők száma, közölte kérdésünkre az IOM.
Olaszországba pedig azért jönnek jóval kevesebben, mint az előző években, mert Líbia – főleg az uniós országok pénzéből és segítségével – aktivizálta a parti őrségét, és a korábbinál keményebben lép fel az embercsempészekkel szemben. Ezzel párhuzamosan a nigériai kormány is lecsapott a csempészekre, így eleve kevesebb ember jut el Fekete-Afrikából Líbiába.
A kelet- és a közép-mediterrán útvonal háttérbe szorulása miatt tehát „felértékelődött Spanyolország szerepe”. Ugyanakkor az érkezők számának növekedése – jegyzi meg az IOM – már korábban elkezdődött: 2012-ben még 6600-an érkeztek a hispánokhoz, 2016-ban 15 ezren, tavaly pedig 28 ezren.
Pár ezer euró egy út
A Spiegel szerint a migránsok mostanában a marokkói Tangierből indulnak, és a Gibraltári-szoroson keresztül jutnak el Spanyolországba. A mintegy hat óráig tartó útért 500 és 2000 euró közötti összeget fizetnek a csempészeknek. A dél-európai államot június óta egy új, baloldali kormány vezeti, mivel az előző, jobboldali kormányfő, Mariano Rajoy belebukott egy korrupciós botrányba.
Az IOM szerint a Spanyolországba érkezők csaknem harmada fekete-afrikai, negyede pedig marokkói. Az olaszországi migránsok között a legtöbben a tunéziaiak és az eritreaiak vannak, míg Görögországot elsősorban továbbra is az afgánok, az irakiak és a szírek választják. A nyugati és a keleti útvonalon érkezők nemzetiségi összetétele tehát teljesen különböző.
Afrikából jönnek
Mindez egyben azt is jelzi, hogy ma már Észak- és Fekete-Afrikából érkezik a legtöbb migráns Európába, nem pedig a Közel-Keletről. Tehát az Európában menedéket kérők többsége feltételezhetően a szegénység, nem pedig a háborúk elől menekül, és a jobb élet reményében jön Európába. (Mégha természetesen jöhetnek menedékkérők Afrika fegyveres konfliktusok sújtotta térségeiből is.)
Bár az elmúlt hónapokban ismét növekedésnek indult az érkezők száma, éves viszonylatban a migrációs áradat folyamatosan és jelentősen csökken: míg 2015-ben több mint egymillió, 2016-ban 390 ezer, 2017-ben 187 ezer, idén az első tíz hónapban 121 ezer migráns jött Európába.
Mit lehet tenni?
Az IOM a legfontosabbnak továbbra is azt tartja, hogy csökkentsék a halálos áldozatok számát – idén több mint kétezren vesztették életüket útközben –, és mérsékeljék a legsebezhetőbb csoportok (nők, gyerekek) "irreguláris migráció" okozta megpróbáltatásait.
A szervezet ennek érdekében átfogó intézkedéscsomagot javasol: ide tartozik a csempészek üzleti modelljének lerombolása a határokon átnyúló bűnüldözés segítségével, legális migrációs csatornák teremtése (azaz törvényes keretek között is jöhessenek bevándorlók Európába), a migránsok informálása „az irreguláris migráció” veszélyeiről, valamint a származási országok stabilitásának és fejlődésének segítése.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
