Ugyanakkor ezúttal sem változott az alapkamat 0,90 százalékos szintje, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyták.
A döntés nem meglepetés. megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Nem sietnek
Az MNB keddi döntésére reagálva az Equilor közölte: összességében látható, hogy az Európai Központi Bank és a Fed monetáris lazítás felé hajló álláspontja miatt az MNB még jó ideig fenntarthatja a jelenlegi kondíciókat, a külső környezet nem sürgeti a változásokat.
A megjelent közlemény nem tartalmazott újdonságot, de a döntéshozók kiemelték a nagy jegybankok várható monetáris lazítását: "A világgazdaság növekedési kilátásait övező bizonytalanság következtében a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját továbbra is fokozott óvatosság jellemzi. Az európai konjunktúrát és az eurozónát övező lefelé mutató inflációs kockázatokkal, illetve az EKB kommunikációjával összhangban a piaci szereplők rövid távon a monetáris kondíciók lazítását árazzák. A piaci várakozások szerint a Federal Reserve idén akár több lépésben is csökkentheti az irányadó kamatot, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját."
Az utolsó, összefoglaló bekezdésben változatlanul szerepelt, hogy a Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Az inflációs kilátások tekintetében a második félévben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.
Továbbra is erőteljesek az inflációs folyamatok
A legutóbbi, június végén megjelent inflációs jelentésben a jegybank az idei évre vonatkozó prognózisát minden soron megemelte, az inflációt 3,1-ről 3,2 százalékra, a maginflációt 3,8-ról 4 százalékra, míg az indirekt adóhatásoktól szűrt maginflációt 3,4-ról 3,6 százalékra. Az előrejelzés szerint az utóbbi mutató 2021-re mérséklődhet 3,1 százalékra, elsősorban az eurózóna felől érkező dezinflációs hatások miatt. Ezek mind a jegybanki célszint feletti értékek, azonban egyelőre nem érték el az 1 százalékos toleranciasáv tetejét. Mivel a nagy jegybankok részéről monetáris lazítás várható, a döntéshozóknak egyedül a hazai inflációs folyamatokra kell koncentrálniuk a következő hónapokban, mely a belső fogyasztás bővülése és a bérek emelkedése miatt továbbra is erőteljes maradhat. Júniusban mérséklődött az áremelkedés üteme, de a júliusi infláció ismét élénkebb lehet, jelenleg 3,6 százalékról szólnak az előzetes várakozások éves bázison - írja elemzésében az Equilor.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
