Szeptemberben a háztartások hitelállománya 24,5 milliárd forintos növekedést mutatott. A forinthitelek állománya 25,4 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya 0,9 milliárd forinttal csökkent. A háztartások betétállománya tranzakciókból eredően 21,3 milliárd forinttal csökkent. A forintbetétekből 2,0 milliárd forintot, míg a devizabetétekből 19,3 milliárd forintos nettó betétkivonás volt megfigyelhető a hónap során.
|
| A háztartások adott hónapban kötött szabad felhasználású forint jelzáloghitel-szerződéseinek havi átlagos hitelköltség mutatója és az új szerződések értéke (Forrás: MNB) |
A nem pénzügyi vállalatok hitelállománya csak a tranzakciókat figyelembe véve 35,1 milliárd forintos növekedést mutatott. A forinthitelek állománya 17,7 milliárd forinttal csökkent, míg a devizahitelek állománya 54,9 milliárd forinttal nőtt, hitelintézetek tulajdonában lévő vállalati kötvények állománya pedig 1,6 milliárd forinttal csökkent. A vállalatok betétállománya - az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve - 77,4 milliárd forinttal nőtt. A forintbetétek 184,1 milliárd forintos nettó betételhelyezésre, míg a devizabetétek esetében 106,7 milliárd forintos betétkivonás történt.
|
| A nem pénzügyi vállalatok adott hónapban kötött forint betétszerződéseinek havi átlagos kamatlába és az új szerződések értéke (Forrás: MNB) |
A költségvetést 97,8 milliárd forintnyi állampapír vásárlás mellett 22,5 milliárd forint hitellel is finanszírozták a belföldi pénzintézetek, így szeptember végére 8595 milliárd forint államadósság volt a bankok kezén. A központi kormányzat még további 76,5 milliárd forinttal csökkentette betéteit is, így a 256,4 milliárd forint szeptemberi deficitből 195 milliárd forint finanszírozását a bankrendszeren keresztül oldotta meg.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
