A KSH ma közzétett második becslése szerint januárban a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének és behozatalának volumene 7,4, illetve 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét. Januárban az aktívum 202 millió euróval nőtt. (Az első becslésnél 184 millió eurót közölt a KSH - a szerk.)
Januárban a kivitel értéke 6,8 milliárd eurót (2161 milliárd forintot), a behozatalé 6,1 milliárd eurót (1937 milliárd forintot) tett ki. Euróban kifejezve az export 3,7, az import 0,7%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. (Az első becslésnél 1 százalékos növekedést közölt a KSH - a szerk.) A külkereskedelmi mérleg többlete 202 millió euróval több, 709 millió euró (225 milliárd forint) volt.
Januárban az előző év azonos hónapjához képest:
- a külkereskedelmi termékforgalom forintárszínvonala a kivitelben 1,2%-kal emelkedett, a behozatalban 0,2%-kal csökkent. A cserearány 1,4%-kal javult. A forint az euróhoz mérve 4,7, a dollárhoz képest 23%-kal értékelődött le.
- a gépek és szállítóeszközök volumene a kivitelben 11, a behozatalban 10%-kal nőtt. Az árufőcsoporton belül minden jelentősebb termékkört növekedés jellemezett. A legdinamikusabb, 10%-ot meghaladó bővülést, az általános rendeltetésű ipari gép és az energiafejlesztő gép és berendezés behozatalában, illetve a közúti jármű, valamint a villamos gép, készülék és műszer mindkét irányú forgalmában mértük. A közúti járművek importnövekedésében főleg az új gépjárműmodellek gyártásához szükséges alkatrészek behozatala, az exportnövekedésben a személygépkocsik és más gépjárművek forgalma volt meghatározó. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék importvolumenének évek óta tartó visszaesése megállt, az időszak végére már több mint 5%-os volt a növekedés. Az élénkülésben főként a televízió- és monitoralkatrészek forgalma számottevő.
- a feldolgozott termékek export- és importvolumene 6,9, illetve 5,9%-kal emelkedett. A forgalom növekedésében a jelentős súlyú gyógyszer és gyógyszerészeti termék kereskedelme volt a legjelentősebb tényező. Dinamikus növekedést mértünk egyéb vegyipari termékkörök esetében is, a műanyag-alapanyag mintegy tizedével, a szerves vegyi termék megközelítően ötödével bővült. A járműiparhoz köthetően átlag feletti mértékben nőtt a gumigyártmány, továbbá a fémtermék behozatala. Ezzel szemben a vas és acél mindkét irányú forgalma nagymértékben csökkent.
- az energiahordozók importvolumene – a forintárak jelentős csökkenése mellett – 13%-kal volt kevesebb. Az árufőcsoporton belül mind a négy termékkört kisebb-nagyobb csökkenés jellemezte. Az energiabehozatal közel felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene mintegy 5%-kal, az importforgalom egyharmadát adó természetes és mesterséges gázé több mint negyedével esett vissza. Az energiaárak alakulása miatt ugyanakkor a kőolajtermékek esetében jelentősebb importérték-csökkenést mértünk. A villamos energia behozatala alig, a szén, a koksz és a brikett importvolumene csaknem tizedével volt kevesebb.
- az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 0,4%-kal nőtt, az importé 2,3%-kal csökkent. A gabona- és gabonakészítmény kivitelének volumene több mint 5%-kal emelkedett. A búzakiszállítások értékének csökkenését ellensúlyozta a kukorica és a csekélyebb részarányú árpa exportja. A tejtermék és tojás kivitele (elsősorban a fagylalt, valamint a sajt és túró forgalmának következtében) 10%-ot meghaladó mértékben nőtt. Ezzel szemben nagyot csökkent a hús és húskészítmény (főként a sertéshús), illetőleg a cukor, cukorkészítmény és méz behozatala, továbbá a kávé, tea, kakaó és fűszer mindkét irányú forgalma.
- az EU-tagállamaiba irányuló kivitel volumene 7,6, a behozatalé 7,7%-kal emelkedett. A többlet 23 millió euróval több, 795 millió euró (252 milliárd forint) volt. Az export 80, az import 76%-át bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.
- az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 6,9, a behozatalé 0,2%-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a viszonylatban 179 millió euróval kevesebb, 86 millió euró volt.
