3,1 százalékos növekedés 2017-ben
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az MTI-nek elmondta, hogy elkészült a jövő évi büdzsé tervezete:
- 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel,
- 2,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal
és tovább csökkenő GDP-arányos államadóssággal számol.
A miniszter a további adócsökkentés és otthonteremtés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, miután a sertéshús mellett néhány alapvető élelmiszer, a tej, a tojás és a baromfi áfája is 5 százalékra csökkenhet jövőre, de mérséklődik az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adója is. Részleteket ebben a korábbi cikkünkben talál >>>>
| Itt a menetrend: így áll össze a 2017-es költségvetés |
240 milliárdos lazítás
Virovácz Péter, az ING Bank elemzőjének MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette, a 2017. évi költségvetés szignifikáns lazítást jelent, mivel a tavalyi évi konvergenciaprogramhoz képest 0,7 százalékponttal romlik a 2017-re tervezett hiány. A deficit emelése a tavalyi GDP-t alapul véve körülbelül 240 milliárd forintos lazítást jelenthet.
Az idén várt 2 százalékos GDP-arányos deficithez mérve ez egy 0,4 százalékpontos kiengedés, ugyanakkor az úgynevezett ciklikusan kiigazított deficit ennél is nagyobb mértékben romlik majd. Ennek oka, hogy ez utóbbi mutatót a gazdasági ciklusok hatásától megszűrik.
Prociklikus
Magyarországon pedig jelenleg a gazdaság dinamikus növekedése miatt az automatikus stabilizátorokon keresztül folyamatosan javulna a költségvetés egyensúlya, ahogyan ez az elmúlt évben is volt. A kedvezőbb munkaerőpiaci helyzet és a bővülő fogyasztás addicionális gazdaságpolitikai intézkedés nélkül is növeli a bevételeket, javítva ezzel a büdzsé egyensúlyát. Mindez egyben azt is jelenti, hogy várhatóan jövőre a költségvetés prociklikus lesz.
Sokat nyom a latba az áfacsökkentés
A költségvetési lazítás a bevételi oldal csökkenését és a kiadási oldal emelkedését hozhatja. Bevételi oldalon elsősorban az áfacsökkentés jelenti a kiengedést. Az elemző szerint a fogyasztói kosár nagyjából 6,5 százalékát érinti az áfacsökkentés, amely számításaik szerint 0,4 százalékponttal csökkenti az inflációt 2017-ben.
A kiadási oldalon kiengedést az otthonteremtési programokhoz kapcsolódó többletkiadások, valamint az ismét felgyorsítani kívánt uniós forráslehívások megemelkedő önköltsége és előfinanszírozása jelenthetnek - írta Virovácz Péter.
Bátrabb szám
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjában hangsúlyozta, hogy jövőre a tárca 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami felülmúlja az Erste 2,6 százalékos elemzői előrejelzését. A szakértő szerint a különbséget az okozhatja, hogy jövőre a kormány a gazdasági növekedést tovább segítő intézkedésket hozhat, azonban ezek egy része még nem ismert.
Barczel Vivien szerint ezt támasztja alá, hogy a minisztérium 2,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol 2017-re, ami magasabb a tavalyi 1,9, illetve az idénre tervezett 2 százalékos hiánynál.
A magasabb hiányt azzal lehetne magyarázni, hogy a költségvetés további gazdaságélénkítéssel számol, ami emeli a költségvetési deficitet is - írta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tervezett hiány még mindig nem haladja meg a maastrichti kritériumba foglalt 3 százalékos ESA deficitet, amelynek betartása mellett a kormány továbbra is elkötelezettnek tűnik.
Kisebb infláció, elmaradó kamatemelés
Az elemző szerint az áfacsökkentések hatásaként az infláció a korábban vártnál lassabban emelkedhet jövőre, és elmaradhat jelenlegi, 2,4 százalékos várakozástól. Az alacsonyabb fogyasztói árindex pedig a monetáris politikát is érintheti, ugyanis az alapkamat tovább maradhat alacsony szinten.
A visszafogott infláció miatt a monetáris tanács sem kényszerülne kamatemelésre az infláció miatt a következő két évben. Az Erste elemzőinek várakozásai szerint a márciusban elkezdett kamatcsökkentési ciklus során 0,75 százalékig süllyedhet az alapkamat a mostani 1,2 százalékról. Látnak lefelé mutató kockázatokat, így - ha a környezet megengedi - júliusban is folytatódhat a kamatvágási ciklus - közölte Barczel Vivien.
