Az MNB az idén 3,8 százalékos, jövőre 3,7 százalékos inflációt vár, míg tavaly decemberben a fogyasztói árak 3,2 illetve 3,3 százalékos emelkedését prognosztizálta. A jegybank továbbra is azzal számol, hogy a hazai infláció 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a 3 százalékos jegybanki célra. A márciusi előrejelzés szerint a magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal nőhet a decemberben előrejelzett 2,4 illetve 3,1 százalékos növekedés helyett. 2028-ra azonban a jegybank 2,9 százalékra emelte növekedési várakozását a korábbi 2,7 százalékról.
A jegybank az Inflációs jelentésben rámutat, hogy a mérsékelt globális növekedés mellett kockázatot jelent a geopolitikai feszültségek további éleződése. A gazdasági előrejelzéseket a közel-keleti háború és a változékony nemzetközi kereskedelempolitikai feltételek miatt nagyobb bizonytalanság övezi. A világgazdaságot enyhe dezinfláció jellemezte 2026 elején, az energiaárak megugrása azonban jelentősen növeli a bizonytalanságot a globális inflációs kilátásokra nézve. Az energiaárak megugrása, valamint a kockázatkerülés növekedése érdemben emeli a globális inflációs kockázatokat – mutattak rá. A nemzetközi befektetői hangulat alakulását egy nyugodtabb periódus után február vége óta egyértelműen a geopolitikai konfliktusok határozták meg, az iráni háború kitörése számottevő volatilitást eredményezett az eszközárak alakulásában. Mind az olaj, mind az gáz világpiaci ára számottevően emelkedett.
Március első napjaiban a Brent típusú olaj jegyzése ideiglenesen közel került a 120 dolláros hordónkénti árhoz is. Az iráni háború kitörésétől az Inflációs jelentés elkészítéséig a gázárak több mint 90 százalékkal, az elmúlt egy év legmagasabb szintjére emelkedtek – írták a jelentésben. Arra is rámutattak, hogy a forint a negyedév során jelentős ingadozás mellett összességében gyengült az euróval szemben, a hazai állampapírhozamok pedig emelkedtek. A jelentés felidézi, hogy a hazai infláció a kedvező év eleji átárazások következtében 1,4 százalékra mérséklődött februárban, ugyanakkor az MNB arra számít, hogy az áremelkedés üteme az iráni konfliktus energiaárakra gyakorolt hatása következtében 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv fölé emelkedik.
A tőzsdei határidős jegyzésárak alapján az olaj- és gázárak 2027 közepére normalizálódhatnak, amelynek hatására a hazai infláció 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a jegybanki célra. Tavaly a negyedik negyedévében enyhén gyorsult, 0,8 százalékos volt a hazai gazdaság éves növekedése, míg tavaly összességében 0,4 százalékos éves bővülést regisztráltak. Az MNB szerint az idén tovább erősödik a konjunktúra, azonban az elmúlt hetek geopolitikai eseményei lassítják az élénkülést. A GDP növekedését továbbra is elsősorban a lakossági fogyasztás bővülése támogatja, miközben a beruházások és a nettó export fékezi. Megjegyezték, hogy a háztartások jövedelmét a kormányzati intézkedések is növelik, továbbá az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei segítik az ipari export bővülését.
(MTI)
Sikeresen indították a Szarmat rakétát. 
