A kke-régió az elmúlt években igazolta, hogy képes a növekedés fenntartására. A várakozások szerint 2019-ben is kedvezően alakul majd a gazdasági környezet Közép- és Kelet-Európában: az előrejelzések alapján a GDP növekedése a legtöbb országban erőteljes (3 százalék körüli vagy fölötti) marad, bár némi ciklikus lassulás is megfigyelhető lesz – közölte az UniCredit.
Lassulhat Európa is
A 2017. évi ciklikus csúcsot (4,6 százalék, Törökország és Oroszország kivételével) és az átlagosan 3,7 százalékos 2018. évi GDP-növekedést követően a régió gazdasági növekedése 2019-ben is várhatóan a potenciális értéket meghaladó szinten (átlagosan 3,2 százalék körül) alakulhat, bár 2020-ban lelassulhat a világkereskedelem lassulása miatt.
Az EU-tag kke-országok teljesítménye lekörözheti más feltörekvő piacokét, miután a kke-régió kevésbé függ a külföldi tőkebeáramlásoktól, nagyobb mozgástérrel bír a költségvetési ösztönzők alkalmazása terén, lazább pénzügyi feltételekkel rendelkezik, EU-forrásokhoz fér hozzá és profitál a csökkenő nyersanyagárakból.
A régión belül Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon nő majd legerőteljesebben a GDP 2019-ben. Közép- és Kelet-Európa gazdasági növekedésének fő korlátai: feszes munkaerőpiacok, különösen Csehországban és Magyarországon, valamint az esetleges kemény Brexit, amely a kke-országok exportját és beruházásait visszafogó új kereskedelmi korlátozások miatt lenne káros. A Brexittel kapcsolatos hátrányok szempontjából Szlovákia és Csehország a leginkább sérülékeny kke-piac. Oroszországban és Törökországban eltérő tendenciák is érvényesülhetnek, amint az 2018-ban is történt.
A növekedés motorjai
A belföldi kereslet, különösen az alacsony munkanélküliség és a magasabb bérek által gerjesztett fogyasztás lesz a kke-gazdaságok növekedésének fő motorja, míg az export terén esetleges ciklikus lassulás lesz majd megfigyelhető az elkövetkező néhány évben.
A külföldi működőtőke-befektetések, amelyek a múltban egyik fő motorját jelentették a régió gazdasági átalakulásának – különösen a technológia- és tudástranszfert illetően –, továbbra is fontosak lesznek majd, de nem olyan mértékben, mint az előző évtizedben. Egyes ágazatokban Közép- és Kelet-Európa vált a nyugat-európai vállalatok termelésének meghatározó részévé , és az FDI célpontja fokozatosan áttevődött a fejlettebb szektorokra, egyre fokozottabban érintve a szolgáltatások területét is.
Az FDI GDP-hez mért aránya 2,5 százalék fölött maradt a 2016-18 közötti időszakban és a várakozások szerint a következő években is hasonlóan alakul majd. A régióban működő nemzetközi vállalatok szerepe releváns marad: a külföldi vállalatok által megtermelt hozzáadott érték (ami a GDP mérőfoka) a teljes hozzáadott értéknek több mint 40 százalékát adja egyes országokban, úgymint Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Csehországban , amelyek egyben az európai értékláncba leginkább integrált országoknak tekinthetők.
Az FDI mellett az EU-források is fontos szerepet játszanak a régiós gazdaságokban. A 2014-20 közötti időszakban átlagosan a GDP 2,9 százalékának megfelelő összegű EU-forrás áramlik a régióba (150 milliárd EUR az EU-tag kke-országokba, Lengyelországot leszámítva), és a források felhasználásának tekintetében 2019-20 a kritikus időszak.
Digitális átállás
A digitális átállás további növekedési lehetőségeket teremt a régióban. Az internet-penetráció 2010 óta 20 százalékkal nőtt a kke-országokban és ma már megközelíti a lakosság 75 százalékát, az internetet használó személyek számában mérve. A mobilhasználati penetráció a kke-országokban 120 százalék a 100 főre eső mobil-előfizetések számát tekintve. Ezekkel a mutatókkal a kke-országok közelítik a nyugat-európai piacokon mért értékeket. Mindazonáltal a kke-országok gyorsabb konvergenciát tudtak felmutatni a legutóbbi években.
890 számlának lehetséges náci kapcsolata volt. 
