Nagyot nyerhetünk az olcsó olajon, de mi lesz a keleti nyitással?

Európa halálát óvatosan kell kezelni, hiszen ezt többször leírták már – akár évszázadokkal ezelőtt is – vélekedett Bod Péter Ákos, a Corvinus professzora a HVG és az Erste Bank Export-konferenciáján. A szakember szerint a korábban feldicsért BRIC-csoport országait is alaposan szétszórta a gazdasági válság. A szakember szerint épp ezért nem érdemes ezen csoportokat egységesen kezelni, átlagot számolni, sokkal hatékonyabb, ha minden országot saját teljesítménye alapján értékelünk.

Régiónkban lemaradók vagyunk

A magyar gazdaság a többi visegrádi országhoz képest lemaradt, hiszen csak most érjük utol a válság előtti GDP-szintet, miközben Lengyelország és Szlovákia már túljutott a válságon és Csehország is előttünk áll. Dél-Európa még küzd a válsággal, miközben régiónk országai már előrelépnek. A reálgazdaság (a háztartások és a cégek) és a kormányzatok is eladósodottak, ezek leépítése ráadásul nem sikerül, hiszen az Egyesült Államokban, Európában és Japánban is nőtt az eladósodottság a válság után. Japán ebből a szempontból érdekes helyzetben van, hiszen alacsony kamatok mellett a japán lakosság felé vannak eladósodva – mondta Bod Péter Ákos.

A világgazdaság 3 százalékos növekedése kedvezőnek látszik, ám az átlag mögött komoly ellentétek vannak. Az USA és az Egyesült Királyság gyorsulása jelentős lesz, az eurózóna ugyanakkor szemmel alig láthatóan bővül csak. Az eurózóna tagországai között ugyanakkor rendkívüli eltéréseket találunk, ráadásul a trendek pillanatok alatt megváltozhatnak – utalt például az orosz helyzetre Bod Péter Ákos.

Nyerhetünk az olcsó olajon, de árnyék vetül a keleti nyitásra

A külkereskedelem kapcsán a volt jegybankelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai kivitel elsősorban a feldolgozóiparra épül, aminek fő piaca maga az Unió. Ezzel szemben a FÁK országok – nagyságrendileg kisebb volumenben – döntően a (bányászati és mezőgazdasági) nyersanyag-kivitelre épül, a fő piaca Európa.

Az európai gazdaság ugyan rászorul a nyersanyagokra, ám Oroszország sokkal komolyabb függésben van Európától, mint fordítva. Magyarország az egyik legkomolyabb nyertese lehet az olajár-csökkenésnek, hiszen rendkívül komoly az olajbehozatalunk. Bod Péter Ákos figyelmeztetett: a keleti nyitás politikáját alapjaiban érintheti ugyanakkor, hogy a most kiépülő kapcsolataink a közép-ázsiai volt szovjet tagországokkal megnehezülnek, mivel a kinti partnerek sokat veszítenek majd az olcsó olajon.

A svájci frank ügy ma már Magyarország számára nem elsődleges, komoly szerencsénk volt. Lengyelország sokkal jobban beragadt a kérdésbe, amelynek hatása lehet a lengyel gazdaságra – még akkor is, ha összességében a magyar kitettség kétszeresét kitevő frank-követelésállomány összességében a hazainál sokkal kisebb kitettséget jelent, mint Magyarországon.

Ázsiából hozzánk hozhatnak vissza gyártást, szolgáltatást

Az euró gyengülése várható, ami az exportőröknek jó hír – mondta a professzor, aki szerint a termelési értéklánc átalakulása felértékelheti hazánkat: a korábbi években a távol-keletre kiszervezett tevékenységeket folyamatosan hozzák vissza a cégek. Miután Dél-Európa továbbra is kockázatos, ezért Kelet-Közép-Európa súlya felértékelődhet – itt a politikai, bizalmi kockázatok alapján születnek majd a döntések. E tekintetben az orosz-ukrán konfliktus persze közrejátszhat, ám itt nem a gazdaságpolitikusok szava érvényesül jelenleg.

Opportunistának kell lenni

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint Magyarország kicsi, hogy befolyásolja a világpiaci trendeket, ezért opportunistának kell lenni és minden lehetőséget meg kell ragadni, ezért kell ráfeküdni minden trendre. Az államtitkár szerint az exportnövelés a fő cél, ráadásul a kis- és középvállalkozások jelenlegi 10-15 százalékos arányát növelni kell. Fontos lenne, hogy a beszállítói lánc alsó szintjein álló cégek fejlesztéseik révén egyre előrébb lépjenek és a későbbiekben akár önálló exporttevékenységbe is kezdjenek. A multik 66 százalékban ma már hazai beszállítóval dolgoztatnak, sok esetben a globális beszállító partnerek ugyan megjelennek az országban de a második beszállítói kört már sok helyen kizárólag magyar cégek jelentik.

Az iparnak a GDP-hez való hozzájárulása 26,4 százalék, ezzel Magyarország a negyedik Európában, míg az export GDP-hez mért arányban hazánk a második az európai összevetésben. Mindezt úgy értük el, hogy a szankciók miatt az orosz-kivitel 13 százalékkal csökkent. Tavaly 4 százalékos lehetett a hazai exportbővülés, az év első 10 hónapjában 70,5 milliárd euró volt a kivitel, aminek 79 százaléka európai piacokra jutott.

Németországi exportunk 20 százalékkal bővült tavaly – elsősorban az autóipari beruházások beindulásának köszönhetően. De a kínai reláció 8,3 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államokba közel 30 százalékkal nőtt a kivitel. Az egy főre eső hazánkba „dolgozó” működő tőke 8000 euró, amivel a csehekkel holtversenyben vagyunk az elsők – mondta az államtitkár.

Felgyorsított gazdaságdiplomácia

A hazai diplomácia új szakasz előtt áll: eddig a külképviseletek teljesítményében nem volt fontos, hogy milyen eredményeket értek el a gazdaságdiplomácia terén, a gazdaságpolitikai attasék, szakreferensek teljesítményét leginkább az adott személy elhivatottsága szabta meg. Az új kabinet azonban ennél többet, aktív gazdaságdiplomáciát vár el a külképviseletektől. A külgazdasági attasék számát megduplázták – mondta Szabó László. Az államtitkár szerint a tárgyalások során ráébredtek, hogy sok országban érdemi fejlesztésekhez az ország vezetőinek áldása kell, épp ezért tartják rendkívül fontosnak azt, hogy számottevően bővítik a gazdasági vegyesbizottsági rendszert – ma már 50 ilyen vegyesbizottság működik a partnerországokkal.

A kormányzati döntéshozatal számottevően felgyorsult, 2-3 hét alatt kormánydöntés lehet a szaktárcák között leegyeztetett javaslatokból – mondta az államtitkár, aki az új, integrált szervezeti rendszer rendkívüli hatékonyságát azzal is bizonyítva látja, hogy a külföldi partnerek elismerően szólnak arról, hogy a múlt évtől a minisztérium irányítása alá tartozik az exportfinanszírozást bonyolító Eximbank, amely tavaly 127 milliárd forintot helyezett ki, az ügyletek GDP-hatása (nettó export) 252 milliárd forintot tett ki.

Réspiacokon lehetünk sikeresek

Látni kell, hogy nem gigaberuházásokra kell koncentrálni – olyan nis-piacokra kell koncentrálni, ahol az innovációs jelleg erős. Szabó László szerint ilyen sikereket tudunk elérni például a víztisztítási tapasztalatainkkal, de a gyógyszeripar is ilyen lehet – a hazai gyógyszergyártók teljesítménye az exportarány tekintetében jelentősebb, mint az autógyártóké. A hazai infokommunikációs szektor hasonlóan komoly fejlődés előtt áll.