Sobotka azután nyilatkozott, hogy a témát vasárnap a Prágától nyugatra fekvő Lány elnöki kastélyban Milos Zeman államfő és a miniszterelnök megvitatta a pénzügyminiszterrel, valamint Miroslav Singerrel, a jegybank kormányzójával. A találkozón, amelyet Zeman hívott össze, Jirí Rusnok is részt vett, aki jövőre várhatóan Singer utóda lesz a jegybank élén.
Nem találják a közös hangot
"A koalíciós szerződésben az áll, hogy a koalíció nem fogja meghatározni az euró bevezetésének időpontját. A mai (vasárnapi) vita újra megerősítette, hogy nincs reális esély arra, hogy ebben a kérdésben a koalíció egységes álláspontra jusson" - fejtette ki Sobotka.
A kormányfő szerint a legfőbb feladat jelenleg az, hogyan javítsanak a cseh gazdaság működésén úgy, hogy az megközelítse az euróövezet országainak gazdaságát. "Arra van szükség, hogy a valóságban közelebb kerüljön a csehországi életszínvonal, a bérek a GDP az euróövezet színvonalához. A közeledéshez még néhány évre van szükségünk. Csak ezután van értelme foglalkoznia az euró bevezetésének dátumával" - mutatott rá a miniszterelnök.
Sobotka szerint ezért értelmetlen Babis javaslata, hogy a 2017-es parlamenti választásokat kössék össze egy nem kötelező jellegű népszavazással az euró bevezetéséről.
Kell egyáltalán?
"Az euró ma nem garanciája a GDP növekedésének. Nem garantál jobb feltételeket sem az állampolgároknak, sem a vállalkozóknak" - szögezte le Babis. Szerinte problémát jelent az is, hogy Csehországnak az euró bevezetése után 51 milliárd koronát kellene befizetnie a válságalapokba, miközben senki sem tudja, hogy végződik a görög probléma.
Szakértők szerint Csehország legkorábban 2020-ban vezetheti be az európai közös pénzt. Az esetleges csatlakozás dátumáról a 2017-es parlamenti választások után felálló kormánynak kellene döntést hoznia.
A cseh társadalom euró-ügyben megosztott. A legutóbbi felmérések szerint a megkérdezettek 69 százaléka ellenzi az euró bevezetését, míg 24 százalék támogatja.
Még a republikánusok körében is visszaesett. 
