Sokat törlesztettünk, de a forint is gyengült
Az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága a GDP 77,3 százaléka volt 2014 végén, éppen megegyezett az egy évvel korábbival. Az adósság összege 24 521 milliárd forint volt, 1436 milliárddal több, mint egy évvel korábban - jelentette kedden a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.
Az adósságot a negyedik negyedévben a nettó adósságtörlesztés 739 milliárd forinttal csökkentette, míg a forint árfolyamváltozása 142 milliárd forinttal növelte.
Nézzük a jó oldalát
Bár a GDP-arányos államadósság nem csökkent az előzetes számok szerint 2013-hoz képest, azért az év közben végrehajtott kiigazítások nem múltak el nyomtalanul. Tavalyelőtt ugyanis úgy sikerült elérni ugyanezt az adósságrátát, hogy bizonyos trükköket is bevetett a kormányzat: csak azért mérséklődött némileg az államadósság, mert a kormány átmenetileg drasztikusan csökkentette a jegybanki betétszámláján vezetett összeget. E nélkül jóval nagyobb államadósságággal zárta volna az államháztartás a 2013-as évet. Erről itt írtunk részletesebben >> Nagy segítséget jelentett a szilveszteri rekorderős forintárfolyam is. 2014 végén azonban nem apasztották le a KESZ-számlát, és a forint árfolyamában is elmaradt a varázsütésszerű ugrás.
|
Bruttó vagy nettó? Az államháztartás "maastrichti" adóssága egyenlő az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított, az egyéb tartozásokat nem tartalmazó adósságával. A nettó tartozás a nettó pénzügyi vagyon (az összes pénzügyi eszköz és az összes kötelezettség különbsége piaci értéken) ellentétes előjelű adata. |
A jegybank közleményének néhány megállapítása:
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége, azaz az államháztartási hiány az előzetes adatok szerint 2014-ben a GDP -2,2 százaléka (-692 milliárd forint) volt
2014 negyedik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége 108 milliárd forint volt.
- Külföldi hiteltartozások visszafizetése következtében a jegybanknál elhelyezett kormányzati betétállomány kiugró mértékben csökkent.
- Jelentősen csökkent a hosszú lejáratú, döntően külföldiekkel szemben fennálló hitelállomány.
- A rövid lejáratú értékpapírok esetében nagymértékű kincstárjegy-visszaváltás történt, miközben az államkötvény-kibocsátás jelentősennövekedett.
- Jelentősen csökkentek az EU-val szembeni tartozások.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014. évben a GDP 5,9 százaléka (1882 milliárd forint) volt.
- A háztartások készpénz és folyószámla állománya emelkedett.
- A külföldi eszközökbe történő befektetések növekedtek.
- A hosszú lejáratú állampapírok és a nem pénzpiaci befektetési jegyek állománya nőtt.
- A rövid lejáratú értékpapírok, a pénzpiaci befektetési jegyek és az egyéb követelések értéke csökkent.
- A devizahitel-törlesztés tovább folytatódott, azonban a korábbi negyedévekben tapasztalt élénkülő forinthitel-felvétel megállt.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
