|
| László Csaba |
Uniós pénzek és nyugdíjvagyon hajtotta a magyar gazdaságot
A Magyar Közgazdasági Társaság csütörtöki konferenciáján László Csaba volt pénzügyminiszter egy 2016 júliusa és decembere között, a KPMG és a GKI konzorciuma által a Miniszterelnökség számára készített kutatás eredményeit ismertette, amely az uniós támogatások 2007 és 2015 közötti, magyar gazdaságra tett hatását vizsgálta.
Elmondta, a válságot is magában foglaló időszakban EU-támogatások nélkül 1,8 százalékos csökkenés lett volna a 4,6 százalékos növekedés helyett. A háztartások fogyasztása 5 százalék helyett 11 százalékkal csökkent volna a vizsgált időszak végére, a beruházások 31 százalékkal, a foglalkoztatás pedig 280 ezer helyett 105 ezerrel bővült volna uniós támogatások nélkül.
Közölte, a költségvetés hiánya az EU-támogatások nélkül egyetlen évben sem tudott volna 3 százalék alá kerülni, az államadósság pedig 84 százalék körül lett volna ebben az időszakban. E források nagyban segítették a külső stabilitást is a 40 milliárd euró forintra váltásával. Megjegyezte: a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedés amellett, hogy egyszeri 6-8 százalékkal csökkentette az államadósságot, azóta minden évben 1,5 százalékkal javítja az államháztartás hiányát azzal, hogy a tagdíjak az állami nyugdíjkasszába folynak be. Ezzel egyúttal komoly implicit adóssága keletkezett, mert több nyugdíjat ígért ezzel - mondta.
Enélkül is lett volna növekedés
|
| Banai Péter Benő |
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára a kutatásra reagálva egyebek mellett azt mondta, ha elfogadnák annak megállapításait, akkor a magyar gazdaságnak 2016-ban, amikor kevesebb uniós forrás érkezett, nem bővülnie kellett volna, hanem recesszióban lennie. A 2,2 százalékos növekedés szerény a korábbi évekhez képest, de magasabb az EU 1,9 százalékos átlagos növekedésénél.
Nem lopták el mindet
László Csaba viszontválaszában elmondta: nem állította, hogy az EU-támogatások miatt van növekedés. Ám irdatlan mennyiségű pénz - 2013-2015-ben nagyjából átlagban 2000 milliárd forintnyi nettó forrás - érkezett az EU-tól, ami a GDP 6-7 százaléka, ennek akkor nem lenne köze a gazdasági növekedéshez, ha mind ellopnák, de ez nem igaz.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
