A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének 171 pontos értéke gyakorlatilag változatlan maradt 2013 decemberében a szeptemberben mért 170,3-hoz képest. A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 4 pontos emelkedéssel jelenleg 137,9 ponton áll.
A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) alakulásában enyhe csökkenés figyelhető meg 2013 negyedik negyedévében, miután értéke 2,2 pontos csökkenéssel 200,8 pontra mérséklődött. A gyengülés oka, hogy egyaránt romlott a háztartások saját anyagi, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében a hosszú távú, vagyis öt évre vonatkozó várakozások romlottak.
Óvatosan
Egy éven át kitartott a lendület, azaz a fogyasztók bizalma 2013-ban meghaladta a korábbi években mért szintet. Ugyanakkor figyelemreméltó és egyben üzenetértékű, hogy decemberben gyakorlatilag megtorpant a növekedés és ez óvatosságra intheti mindazokat, akik 2014 első félévében töretlen optimizmusra számítanak – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója az adatokat elemezve.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2013 decemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tízből három lakos (32 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 35 százalékuk vélekedett így.
Nem hisznek a reálbér növekedésében
Az inflációs várakozások is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (64 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít annak ellenére, hogy az inflációs ráta a KSH kimutatása szerint 2012 októbere óta gyakorlatilag folyamatosan csökken. A válaszadók átlagosan 5 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások változatlanul kedvezőtlenek: a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.
Hitelek és megtakarítások
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 26 százaléka úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (szemben előző időszakban mért 25 százalékkal), 64 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt (a szeptemberi 68 százalékhoz képest). Ennek háttérében az áll, hogy a lakosság közel 28 százaléka a hitelkamatok növekedésére, míg további egyharmaduk (32 százalék) azok változatlanságára számít az elkövetkező 12 hónapban.
A vélemények a megtakarításokról lényegesen nem változtak az előző negyedévhez képest, bár nőtt a bizonytalanok aránya: a válaszadók 40 százaléka bizonytalan, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja a megtakarításait, míg 14 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Lakás és autó
Kissé csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, a harmadik negyedéves 58 százalék utána most 54 százalék az arányuk. A lakosság 41 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására a körülményeket mindössze a megkérdezettek hat százaléka tartja érdemesnek.
A családi büdzsét inkább megterhelő beruházások közé tartozik az autóvásárlás is, amelyhez az elkövetkező egy évben a körülményeket a megkérdezettek 35 százaléka tartja kedvezőtlennek. A válaszadók 23 százaléka bizonytalan a kérdés eldöntésében, míg ötből egy válaszadó szerint érdemes lesz autót vásárolni az elkövetkező 12 hónapban.
