|
| Martin Schulz. Kép forrása: EPA |
Németországot cserbenhagyták a menekültválságban - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. A szociáldemokrata politikus a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung mellékletében megjelent interjúban kiemelte, Németország erőfeszítése a migrációs problémák megoldásáért nem morális imperializmust jelent, hanem annak felismerését, hogy az EU legnagyobb tagállamaként a legnagyobb terhet kell viselnie.
Azonban mint mondta, más tagállamok cserbenhagyták, azt mondták, hogy viseld csak nyugodtan a terhet, nekünk semmi közünk hozzá.
Ez így nem fog menni, európai megoldásra van szükségünk. Németországban sok keményen dolgozó ember úgy érzi, egyedül cipeli a terheket és nem törődik vele senki - mondta Martin Schulz.
Nem bírnak mindent egyedül a németek
Schulz szerint Németországra nemcsak a menekültügyben, hanem más területeken is súlyos teher nehezedik, jelesül azoknak az országoknak a pénzügyi támogatásában, amelyek elzárkóznak a menekültkérdés európai megoldástól.
Például az uniós költségvetésből Lengyelországnak juttatott évi 17 milliárd euró előteremtéséhez a német adófizetők is hozzájárulnak, ezért meg kell mondani Lengyelországnak és a többi államnak, hogy minden összefügg mindennel - tette hozzá Schulz.
Kiemelte, hogy megértéssel viszonyul a menekültek befogadásától elzárkózó országok érveihez, és úgy látja, vannak érvek, amelyeken el kell gondolkodni, de elfogadhatatlan, ha egy tagállam elutasítja muzulmán vallású emberek befogadását arra hivatkozva, hogy az ország katolikus, és elég erős kijelentés, hogy a menekültválság német probléma. Ezzel egyébként Schulz Orbán Viktor egy korábbi kijelentésére utalt.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet a jövőben megvédeni az EU külső határát, elmondta, hogy a katonai és rendőri eszközök szükségesek, de nem elégségesek. Egy legális bevándorlási rendszerre, és egy menekültügyi rendszerre van szükség, elválasztva ettől a legális bevándorlástól - tette hozzá Martin Schulz.
Uniós szabályokat sértünk?
A 160 ezer menedékkérő szétosztásáról a tagállami szavazatok minősített többségével hozott döntésről szólva kiemelte, hogy a döntés megfelel az uniós szabályoknak, de egyes tagállamok, köztük Lengyelország és Magyarország nem fogadja el, ami az Európa-politika alapvető megkérdőjelezése.
Képzeljük csak el, ha mi (Németország) tennénk ezt más területeken, a strukturális és a regionális politikában - vetette fel, hangsúlyozva, hogy ilyesmiről szó sem lehet, és vissza kell térnünk a szabályokhoz.
Bezárhatjuk a boltot, ha az uniós törvényalkotási folyamatot tagállami parlamenti ratifikációhoz kötik - jegyezte meg a magyarországi kvótareferendumra vonatkozó felvetésre, hozzátéve: különös, hogy éppen azok az országok érzik úgy, hogy semmi közük az Európába irányuló migrációhoz, amelyek polgárai tömegesen élnek a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának lehetőségével.
Csak mi barátkozunk az oroszokkal?
A tagállamok Oroszországhoz fűződő viszonyára vonatkozó felvetéssel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU keleti térségében egyedül Magyarország és Orbán Viktor van szoros kapcsolatban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Kifejtette: egyes tagállamok fenyegetettséget tapasztalnak Oroszország felől, ezért több katonát és fegyvert szeretnének, és ezt a szolidaritás részeként meg is kapják, mint ahogy az is a szolidaritás része, hogy a közösség annak ellenére vetett ki szankciókat Oroszország ellen, hogy egyes tagjai megszenvedik ezeket az intézkedéseket.
Nem lesz Egyesült Európai Államok
Arra a felvetésre, hogy európai államot sem akarnak az emberek, azt mondta, hogy ilyesmire nincs is szükség, és a maga részéről soha nem is szorgalmazta az európai szövetségi állam kiépítését. Mint mondta, szuverén államok elmélyített szövetségére van szükség, amihez hozzátartozik a hatáskörök pontos kijelölése.
Nem kell mindent Brüsszelnek csinálnia, az uniós intézményeknek csak a nagy témákkal kell foglalkozniuk, minden mást pedig jobban el lehet intézni nemzeti, regionális vagy helyi szinten.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
