Az aktivitási ráta bővülése feltehetően a szigorodó nyugdíjba vonulási feltételeknek és a frissen végzettek megjelenésének köszönhető. A gazdaságilag aktívak csoportjába tartoznak a munkaerőpiacon megjelenők, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

A Központi Statisztikai Hivatal fogalomtára alapján a gazdaságilag inaktívak közé tartoznak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni.

A gazdaságilag inaktívak közé tartoznak az inaktív keresők és az eltartottak is. Inaktív keresőnek az a személy minősül, aki az adatfelvétel időpontjában kereső tevékenységet nem folytatott, ám jövedelemmel (pl. nyugdíj, gyermekgondozási segély) rendelkezik. Az inaktívak csoportjába sorolhatóak a nappali tagozatos hallgatók, a nyugdíjasok, a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők, a munkanélküli-ellátásban részesülő inaktívak, az árvaellátásban, ápolási díjban részesülők, valamint az egyéb inaktívak. Az egyéb inaktívak közé azok a munkaképes korúak tartoznak, akik konkrét indok nélkül maradnak távol a munkaerőpiactól és megélhetési forrásaikra nincsen adat.

A gazdaságilag aktív illetve inaktív népességet az alapján lehet megkülönböztetni, hogy a megkérdezett személy miként vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, rendelkezik-e saját jövedelemmel vagy sem, illetve jövedelmét munkával szerzi, vagy egyéb módon.

Sosem látott magasságban az aktivitási ráta

Az idei évben folyamatosan nőtt a gazdaságilag aktívak száma a 15-64 éves korcsoporton belül, egyre többen léptek be a munkaerőpiacra. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa szerint az 1998-2011-es időszakot vizsgálva az aktivitási arány soha nem látott magasságokba, 63,5 százalékra emelkedett.

A teljes népességből 6 768 000-en tartoznak a 15-64 éves korcsoportba, végeredményben ők minősülnek munkaképes korúnak. 63 százalékuk tartozik gazdaságilag aktívak csoportjába, és 36 százalékuk gazdaságilag inaktívnak minősül. Ez első hallásra soknak tűnhet, de ha figyelembe vesszük, hogy ebbe a csoportba tartoznak a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók is, a 36 százalék már nem tűnik annyira magasnak.

Érdemes megvizsgálni az inaktívak korcsoportonkénti megoszlását. A legnagyobb mértékű inaktivitás elsősorban a legidősebb és a legfiatalabb korosztályt jellemzi. Az inaktívak 34 százalékát az 55-64 közötti korcsoport alkotja, akik vélhetően nyugdíjellátásban részesülnek, és így minősülnek inaktívnak. (2012. január elsejétől a korhatár előtti nyugellátást már nem nyugdíjnak, hanem korhatár előtti ellátásnak, átmeneti bányászjáradéknak vagy szolgálati járandóságnak fogják hívni.) 36 százalékot tesz ki a 15-24 éves korcsoport, a nagy arány vélhetően a nappali tagozatos hallgatóknak köszönhető, akik tovább folytatják tanulmányaikat, és még nem szándékoznak kilépni a munkaerőpiacra. A 25-54 éves korosztály inaktivitási aránya a legalacsonyabb, mindössze 30 százalék.

A nyugdíjasokat és a hallgatókat nem számolva borúsabb a kép

A KSH 2010. évre kiterjedő munkaerőpiaci felmérése szerint az inaktívak csoportjából 295 ezren voltak azok, akik semmiféle kimutatható jövedelemforrással nem rendelkeztek és nappali tagozatos hallgatói jogviszonyuk sem volt. Közel egynegyedük a 15-24 éves korosztályból került ki, ez a csoport vélhetően tanulmányaik megszakítása, vagy a továbbtanulásra való felkészülés miatt nem lépett be a munkaerőpiacra.

A 15–61 éves egyéb inaktívak közel 2/3-a a legjobb munkavállalási korú 25–54 évesek közé tartozott. Valószínű, hogy a munkaerőpiactól valamilyen okból távol maradók, az adózást, járulékfizetést elkerülni szándékozók, a bejelentetlen munkákat végző személyek jelentős részben közülük kerülnek ki.

A gazdaságilag aktívak száma munkanélkülieket és foglalkoztatottakat együttvéve 4 295 000 a 15-64 éves korcsporton belül. Korcsoportonkénti megoszlásban megfigyelhető, hogy a legkevésbé aktív a legfiatalabb korcsoport, nem sokkal megelőzve az időseket.

A 15-64 éves korcsoport közel 7 százaléka munkanélküli. A korcsoport munkanélküliségi rátája, amely a munkanélküliek arányát mutatja a gazdaságilag aktív népességen belül a legutóbbi KSH adat szerint 10,9 százalék. A magas inaktivitási és munkanélküliségi rátából arra lehet következtetni, hogy a népesség nagy része esetében nehézségekbe ütközik munkát találni, illetve azt megtartani.

A fiatalkorú munkanélküliség esetében is látható, hogy a frissen diplomázottak, vagy a pályakezdők között  nagy arányú a munkanélküliség, amely megerősíti a munkába állás nehézségeinek feltételezését. A 15-24 éves gazdaságilag aktív korcsoport 27 százaléka munkanélküli, a fiatalok között a legnagyobb a munkanélküliségi ráta.

A munkaerőpiacra újonnan belépők közel fele munkanélküli lesz

Jól látható, hogy tovább nő az aktivitási arány, egyre többen lépnek be a munkaerőpiacra. Az aktivitási arány javulása azonban nem feltétlenül jelenti a foglalkoztatottak számának növekedését,  a munkanélküliségi ráta csökkenését. Ahhoz, hogy a kormány a kitűzött célnak megfelelően elérje a 10 százalék alatti rátát, a foglalkoztatottak számának növekedését kell elérni a gazdaságilag aktív népességen belül.

Az a tény, hogy az aktivitási ráta bővülésével egy időben nőtt a munkanélküliség is azt jelenti, hogy a munkaerőpiacra belépők nem képesek maguknak munkát találni, azaz a munkanélküliek számát gyarapítják. Attól még, hogy valaki belép a munkaerőpiacra, még nem feltétlenül fog munkát is találni. A 11 800 új belépő közül 6 100 helyezkedett el az augusztusi-októberi időszakban, míg a többi 5 700 gazdaságilag aktív személy munkanélküli lett. Vagyis a belépők többsége ugyan talál munkát, azonban közel felükből munkanélküli lesz.