A Nomura vezető elemzője szerint a magyar gazdaságpolitikában nem állt be gyökeres változás a pénteken bejelentett Matolcsy-csomaggal, a cél alapvetően az volt, hogy a kormány meggyőzze Brüsszelt, nem kell aggódnia a jövő évi hiánycél miatt. Ha az Európai Bizottság elfogadja a most bejelentett egyenlegjavító intézkedéseket, akkor Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárásból, ami azért is elsődleges cél számára, mert így nem esik el a kohéziós forrásoktól. Márpedig az uniós forrásokon kívül másból nem igen futja majd beruházásokra.

Peter Attard Montalto szerint a 397 milliárdos megszorítócsomag nem jelenti automatikusan, hogy a hiánycél tartható lesz jövőre. Montalto úgy véli, hogy a tartalékokat nem számítva 90 milliárdos lyuk tátong a jövő évi költségvetésben még így is.

Gyenge a program

Annak ellenére, hogy a kormány végre felülvizsgálta a jövő évi gazdasági prognózisát - a 2013-as büdzsé sarokszámainak elfogadásakor júniusban még az Európai Bizottság is 1,6%-os növekedést jelzett előre, hamar kiderült azonban, hogy a világgazdasági kilátások romlásával ez nem tartható, ma már az IMF által várt 1%-ot valószínűsíti az NGM is - a Nomura elemzője szerint a bejelentett intézkedések "gyenge minőséget" képviselnek. Montaltao szerint a járulékplafon eltörléséből és az adóbeszedés hatékonyságnöveléséből várt 120 milliárdos megtakarítás megalapozatlan, nem fogja tudni teljesíteni az állam. A közszféra létszámstopja és a párhuzamos nyugdíjkifizetések leállítása ugyanakkor az elemző szerint jó ötlet, ahogy a segélyplafon bevezetése is - bár ez utóbbiról sok konkrétumot nem lehet tudni még. Az uniós projektek társfinanszírozásán meg lehet fogni 55 milliárdot, de ez fékező hatással lesz a növekedésre.

Nem árt megjegyezni, hogy a tb-járulékplafon eltörlése egyelőre növeli az állam bevételeit, de ezek után később nyugdíjjogosultság keletkezik, amit ki kell majd fizetni. hosszú távon tehát növelheti az állam kiadásait az intézkedés.

Montaltao szerint a kormány csak azért nem emelte meg újra az áfát (az NGM-ben készítettek erről hatástanulmányt), mert akkor az még jobban megnyomta volna az amúgy is magas inflációt, és így az MNB monetáris tanácsa nem tudna tovább vágni a kamaton.

A Nomura vezető elemzője szerint a legfontosabb bejelentés az volt, hogy a kormány nem terjeszti ki az MNB-re a tranzakciós illetéket, ez ugyanis komolyan megakaszthatta volna az IMF-tárgyalásokat. Az így kiesett 116 milliárdot Montaltao szerint ugyanakkor nem sikerült pótolni, önmagában azzal, hogy a kincstári körre kivetett tranzakciós illetéket a duplájára emelték.

A piac kényszeríti ki a megállapodást

A készpénzfelvételre kirótt illeték megtriplázásából várt 30 milliárd csak akkor jöhet be, ha a banki készpénzfelvételt, a postai kártyás befizetést (hiszen bár ez is POS-terminálin keresztül történik, készpénzfelvételnek számít, nem pedig kártyás fizetésnek), a banki valutaváltást (sőt, így az összes valutaváltást) is megadóztatja a kormány - írja a Napi Gazdaság mai száma. Montaltao az ebből remélt bevételi tervekről csak annyit jegyez meg, hogy előfordulhat, hogy túlzóak.

A Nomura szerint lehet, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsát (Ecofin) meggyőzi a csomag, de az IMF-et nem fogja, azon túl, hogy a reális makropálya nagy előrelépést jelent. Montaltao szerint a kormány csak akkor fog megegyezni a Valutaalappal, ha a piac ezt kikényszeríti, az elemzőház szerint ez 2013 elején lehet esedékes, ha elfogynak a tartalékok.