A hosszú távú statisztikai adatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság csökken az USA-ban, mégpedig pont azokban az életkori szegmensekben, ahol az a leginkább fáj: a pályakezdőknél és a leginkább aktív 25–54 éves korosztályban. Az 55 év felettiek korcsoportján belül hiába emelkedik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya, a teljes munkaképes populációra vetített ráta 1994 óta csaknem 4 százalékkal csökkent.
|
Jönnek Baxterék A robotok ára meredeken zuhan, miközben a potenciális felhasználási területük egyre szélesebbé válik. Ma már készen van az általános célú robot prototípusa, amelyet nem egy konkrét feladat végrehajtására gyártottak és programoztak be előre. A robot képes figyelni, utánozni, és így megtanulni különféle, előre be nem programozott egyszerű munkafolyamatokat. Baxternek hívják és 22 ezer dollárba kerül. Nem is olyan drága egy munkás éves bérköltségéhez képest. Úgy néz ki tehát, hogy évtizedes távlatban sok ember önhibáján kívül marad munka nélkül. Reményük sem lesz arra, hogy valaha dolgozni kezdhetnek. Mi lesz velük? Baxternek hívnak, 22 ezer dollárba kerülök, és elveszem a munkádat >> |
Nagy vita alakult ki akörül, hogy a munkanélküliség növekedése strukturális vagy ciklikus jelenség-e – mondja Michael Temple, a Pioneer Investments amerikai hitelpiaci elemzésekért felelős igazgatója. Sokan úgy gondolják, az amerikai gazdaság stagnál, leállt az innováció, és a demográfiai tendenciák sem támogatják a fejlődést, ez az oka a munkahelyek csökkenésének. – Nézetünk szerint a demográfia valóban nem támogatja a foglalkoztatás bővülését, és némi ciklikusság is megfigyelhető, de a jelenség fő mozgatórugója minden bizonnyal az élőmunkát helyettesítő technológiai fejlődés – mondja a Pioneer igazgatója.
Temple szerint erre bizonyíték, hogy a munkaképes lakosság és a munkaerő-piaci részvételi arány csökkenése mellett az ipari kibocsátás és a GDP folyamatosan nő. Ez csakis robbanásszerű technológiai fejlődés, a munkaerő hatékonyságának ugrásszerű javulása mellett lehetséges. A nagy kérdés inkább az, hogy a gépek munkaerőt kiszorító hatása miatt az emberek végleg a pálya szélére kerülnek-e, mint a gőzgép megjelenésével a lovak, vagy a növekvő jólét új munkahelyeket teremt nekik.
Az íróasztalok mellett és a gyárakban is egyre több lesz a gép
Azt biztosan tudhatjuk, hogy a tudásalapú munkakörökben rendkívüli változásokat hoz az internet és az automatizálás – mondja az igazgató. Egyes becslések szerint a következő évtizedben a leginkább érintett irodai munkában, értékesítésben, oktatásban, illetve IT-munkakörökben az automatizálás világszerte 100 millió munkahelyet válthat ki, ami jelenleg évi 5-6 billió dollárjába kerül a gazdaságnak és a társadalomnak.
| Japánban a mogorva boltosnénit barátságos androidok váltják le, kávéfőzőket és tartozékokat árulnak majd a Nestle üzletekben. Ha megmondjuk, milyen jellegű kávét szeretnénk, segít választani a kínálatból - egy év múlva már ezer üzletben vár minket Pepper. |
Hasonló folyamat játszódik le a robotika révén a gyártósorokon. A robotok iránti kereslet az évtized végéig évi 8 százalékkal emelkedik. A jelenség mögött számos ok húzódik meg. A fő hajtóerő az, hogy a munkaerő költsége gyorsan nő, különösen azokban az országokban, ahova néhány évtizeddel ezelőtt éppen az olcsó munkaerő miatt települt ki a gyártás. Emellett fontos szerepet játszik a folyamatban az is, hogy az új robottechnológiák egyre olcsóbbak, így egyre kisebb beruházással egyre kisebb üzemek is képesek kiváltani az emberi munkaerőt.
A végén mégiscsak szükség lesz a képzett munkaerőre
Még így sem feltétlenül igaz, hogy mindez a munkanélküliség növekedéséhez vezet Amerikában – mondja a Pioneer igazgatója. Az elmúlt hatvan év tapasztalatait áttekintve nem találtunk szignifikáns rövid távú összefüggést a kibocsátás és a munkanélküliség között. Laza negatív kapcsolat figyelhető meg csupán, amennyiben a nagy kibocsátásnövekedést produkáló évek után két évvel a munkanélküliség csökken, a kibocsátáscsökkenés utáni időkben viszont emelkedik. Temple szerint ez azt mutatja, hogy a nagy beruházások és fejlesztések idején a foglalkoztatottság ugyan visszaeshet, de az új technológia magasabb képzettségi szinteken munkaerő-keresletet generál, ami később kedvezőbbé teszi a képet.
Ilyen rezsicsökkentés is van: felpörgött a palagáz-kitermelés
Ráadásul a munkaerő-piaci folyamatokat időről időre erős külső hatások zavarják meg. Az amerikai munkaerőpiacon a gyártókapacitások az ezredforduló előtti két évtizedben az olcsóbb munkaerőt kínáló és egyre jobban megnyíló Kína felé áramlottak. Ez a folyamat az elmúlt tíz évben egy technológiai áttörés miatt megfordult. A palagáz-kitermelésről van szó, aminek a hatására az Egyesült Államokban látványosan csökkentek az energiaárak. Ez az ország versenyképességét rendkívüli mértékben növelte, főleg azzal párosulva, hogy eközben a klasszikus gyártási helyszíneken, mindenekelőtt Kínában egyre drágább lett a munkaerő – véli Temple.
A Pioneer igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az energiaköltségek csökkenése egy évtized alatt a világ második legversenyképesebb gyártási helyszínévé tette az Egyesült Államokat. Ma már csak Kína előzi meg, de költségelőnye a tíz évvel ezelőtti 14 százalékról 4 százalékra csökkent. Mindezek eredményeként meg is indult az ipar visszatelepülése az USA-ba, ami a Boston Consulting becslése szerint oda vezet, hogy az USA exportja az évtized végéig 70-115 milliárd dollárral emelkedik, és 2020-ra 2,5-5 millióval többen fognak a gyártásban dolgozni az országban, mint ma.
Robbanás előtt a munkaerőpiac
Mindezek alapján esély van rá, hogy bár az USA foglalkoztatási adatai még elfedik, a valóságban erős pozitív fordulat előtt állunk a munkaerőpiacon. Ez viszont magában hordozza azt a lehetőséget, hogy a Fed tovább tartja zéró szinten a kamatokat, mint gazdaságilag indokolt lenne, ami súlyos következményekkel járhat – figyelmeztet a Pioneer igazgatója.
Az időn túl is laza monetáris politika ugyanis buborékok kialakulásához, a tőke rossz allokációjához vezethet, ennek eredménye pedig a tőkeáttétel egészségtelen növekedése lehet, ami könnyen egy új krízis alapjává válhat.
