Az utóbbi 1-2 évben a vezető technológiai cégek, mint az Apple vagy az Amazon, dollármilliárdokat költöttek robotok kutatására. A Google lassan már egy tucat robotikával foglalkozó céget vásárolt fel. A kiemelt érdeklődés annak köszönhető, hogy a robotok fejlesztése terén ott tartunk, mint a számítógépeknél úgy 35 évvel ezelőtt – írja az Alapblog Fizikus nevű szerzője.
Jön az univerzális android
A robotok ára meredeken zuhan, miközben a potenciális felhasználási területük egyre szélesebbé válik. Ma már készen van az általános célú robot prototípusa, amelyet nem egy konkrét feladat végrehajtására gyártottak és programoztak be előre. A robot képes figyelni, utánozni, és így megtanulni különféle, előre be nem programozott egyszerű munkafolyamatokat. Baxternek hívják és 22 ezer dollárba kerül. Nem is olyan drága egy munkás éves bérköltségéhez képest – véli a szerző.
Baxter még nem elég ügyes ahhoz, hogy helyettesíteni tudja az alacsony képzettséget igénylő gyári dolgozókat, de néhány éven belül megépítik azt az általános célú robotot, amely képes lesz sokrétű, összetett rutinfeladatokat is megtanulni, és az embernél gyorsabban, megbízhatóbban és olcsóbban elvégezni.
Támadnak az önvezető autók
Ebben a technológiai környezetben iparosítás címszóval összeszerelésre állítani rá egy országot olyan, mint 1980-ban táblás társasjátékok gyártását kikiáltani vezető iparágnak. Akkor inkább az oktatásba, programozók, mérnökök képzésébe, tudásintenzív területekre kellett volna nagy pénzt fektetni, és ez a helyzet azóta sem változott – írja Fizikus.
A Google önvezető autói tesztfázisban évek óta róják Kalifornia és Nevada útjait. Már ma sokkal biztonságosabban közlekednek, mintha ember vezetné őket. Elsőként a kamionokat éri majd meg felszerelni önvezetéssel, majd jöhetnek a buszok és a személyautók. A taxi- vagy kamionsofőrködés meg fog szűnni, a világon sok tízmillió, talán százmillió ember a szállítmányozásban feleslegessé válik. Csak az a kérdés, hogy pontosan mikor.
Felesleges tevékenységek, felesleges emberek
Az automata autó házhoz jön, ha a neten lefoglalom, és miután kiszálltam belőle, megy a dolgára a következő bérlőhöz. Autóból is jóval kevesebbre lesz szükség, ami érzékenyen fogja érinteni az autógyártókat és az autógyári munkásokat. Raktárosra, gyorséttermi dolgozóra vagy bolti eladóra is jóval kevesebbre lesz szükség, az pedig erősen kérdéses, hogy találnak-e más munkát.
Reménytelen lesz munkát találni
Az oktatás segít, de sokan nem lesznek képesek magasabb fokú tanulmányok elvégzésére. Sőt számos szaktudást igénylő szakmában is rengeteg a rutinfeladat. A könyvelők munkája ugyan komplex, de gyakorlatilag kizárólag rutinmunka, amit hamarosan egy szoftver képes lesz ellesni, megtanulni. Hasonló mondható el a nagy lexikális tudást igénylő szakmákról. (Például jogász, orvos.)
Ezek a szoftverek jelenleg fejlesztés alatt állnak, és nem kezdeti fázisban vannak. Az innovációkkal ugyanakkor jóval kevesebb szakemberre lesz szükség. Úgy néz ki tehát, hogy évtizedes távlatban sok ember önhibáján kívül marad munka nélkül. Reményük sem lesz arra, hogy valaha dolgozni kezdhetnek. A munkanélküliségi ráta akár több tíz százalékra is emelkedhet.
De mi lesz az emberekkel?
Mit kezdjünk velük, miből éljenek ők? – teszi fel a kérdést Fizikus. Abszurd lenne egy olyan világ, amelyben a gépek végtelenül hatékony és olcsó munkavégzésre képesek, de az emberiség jelentős része ezt nem tudja megfizetni és nyomorog. A munkanélküli segélynek tehát a tisztes megélhetést kell biztosítani. Ebben az esetben viszont sokan azért nem dolgoznának, hogy jogosultak legyenek a segélyre.
Ezt elkerülendő a megoldás az lehet, hogy a normális megélhetést biztosító pénzt kapja meg mindenki attól függetlenül, hogy dolgozik-e vagy sem. Akkor viszont már nem segélynek hívják, hanem feltétel nélküli alapjövedelemnek – írja az Alapblog. (A teljes cikk itt olvasható.)
A végeredmény hivatalossá vált.
