Elmondta: azt, hogy az egyes iparágakon belül miként csoportosítják majd át a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó kvótát, még nem lehet tudni. Azt viszont igen, hogy Magyarországnak a jelenlegi kibocsátásnál többet engedélyezne az Európai Unió, mivel az 1980-as évek végén és az 1990-es években a magyar ipar visszaesett.
Ha a nyugat-európai országok túlhaladják a számukra előírt kvótát, életbe lép a kvótakereskedelem. Magyarország Belgiummal és Spanyolországgal kötött már ilyen üzletet, de a következő években jelentős bevétele lehet abból, hogy alacsonyabb a szén-dioxid- kibocsátása, mint a nyugat-európai országoké.
Az Európai Unió olyan rendszert szeretne kiépíteni, amelyben nagyjából fix árak vannak - mondta el. Cél az is, hogy a befizetések egy részéből létrejöjjön egy olyan környezetvédelmi alap amelyből az új tagállamokat, illetve azokat a tagállamokat támogatnák, amelyek kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint 1990 előtt, illetve amelyeknek GDP-je alacsony.
Az európai parlamenti képviselő jelezte: módosító indítványt nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a távfűtés, illetve a hőt és áramot is termelő erőművek után ne kelljen klímaadót fizetni, azaz az adó ne növelje tovább a távfűtés terheit. Az indítványt az európai parlament környezetvédelmi bizottsága elfogadta, a plenáris ülés elé kerül.
Hegyi Gyula a téma felelőseként jelentést készített az Európai Parlament számára aktív párbeszéd a polgárokkal Európáról címmel. A jelentést januárban vitatják meg. Ezzel kapcsolatban elmondta: gond, hogy az unió kommunikációjával főleg uniós alkalmazottak, bürokraták, vagy hivatásos propagandisták foglalkoznak. Azt kellene elérni, hogy ebbe a tevékenységbe minél jobban bekapcsolják a civil szervezeteket.
Káosszal lepték meg a világot magyar tudósok
A környezetvédelemből leszünk dúsgazdagok
Tudomány nélkül nincs környzetvédelem
Százmilliárdot kap hat környezetvédelmi nagyprojekt
MTI