Kedvező, hogy az Európai Bizottság új előrejelzése szerint a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt lesz jövőre is a magyar államháztartási hiány, mivel egy ennél rosszabb uniós prognózis "azonnali, rögtönzött jellegű" költségvetési lépések és negatív növekedési következmények kockázatával járt volna, ám a magyar kormány jelenlegi szigorú költségvetési alapállása is növekedési áldozatokkal fog járni - jósolták hétvégi előrejelzéseikben londoni elemzők, rontva idei és jövő évi magyar GDP-becsléseiket.

Az HBSC szerint1,3 százalákos visszaesést vár 2012-ben

Az HSBC - a mérlegfőösszeg alapján legnagyobb brit székhelyű pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a következő egy év magyarországi növekedési kilátásairól befektetők számára összeállított átfogó értékelésükben közölték, hogy az eddig várt 1 százalékos visszaesés helyett most már 1,3 százalékos GDP-visszaesést várnak 2012 egészére a magyar gazdaságban. Jövő évre szóló prognózisukban meredeken, 1,3 százalékról 0,5 százalékra csökkentették az általuk valószínűsített növekedési ütemet.

Ennek okai között említették, hogy véleményük szerint a Magyarországon újonnan termelésbe álló autóipari kapacitások a korábban vártnál kisebb mértékben járulnak hozzá a növekedéshez, és még ezt a hozzájárulást is ellensúlyozza, hogy más szektorok az eddig becsültnél gyengébben teljesítenek.

Az HSBC londoni elemzői a magyar GDP-előrejelzésük rontásának okai között említették még az IMF/EU-megállapodás hiányát. A ház szakértői szerint ugyanis egy új IMF-EU-program kedvezően hatott volna a magyarországi növekedési kilátásokra, mivel erősítette volna a gazdaságpolitika hitelességét, és így javíthatta volna az üzleti és a fogyasztói bizalmat. Az HSBC londoni közgazdászai szerint azonban az új IMF/EU-megállapodás jelenleg "nincs látótávolságon belül".

A UBS pozitívabban látja a magyar gazdaság jövőjét

A UBS - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a globális felzárkózó térségről összeállított, 2013-2014-re szóló prognózisukban közölték: az idei év egészére 0,9 százalékos GDP-visszaesést, jövőre 0,6 százalékos, 2014-re 1,5 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.

Vannak ezeknél rosszabb forgatókönyvek is

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a működési területéről minap összeállított idei éves jelentésében (Transition Report 2012) viszont úgy vélte, hogy idén 1,5 százalékos GDP-visszaesés valószínű a magyar gazdaságban, és a recesszió áthúzódik a jövő évre is.

Ugyanezt jósolták az európai felzárkózó térség jövő évi kilátásairól összeállított új előrejelzésükben az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakelemzői is.

Az ő várakozásuk szerint a magyar gazdaság a következő 18 hónap legnagyobb részét recesszióban tölti, tekintettel a költségvetési szigorra, a gyengülő külső keresletre és arra, hogy egyelőre nincs előrelépés az új IMF-megállapodás ügyében.

Goldman Sachs: 2013 végére meg lehet a megállapodás

Egy másik globális pénzügyi szolgáltató csoport, a Goldman Sachs (GS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői Magyarországról összeállított, ugyancsak a hétvégén ismertetett átfogó helyzetértékelésükben ugyanakkor 50 százalékra becsülték annak az esélyét, hogy 2013 végéig létrejön a megállapodás az új IMF-EU-programról.

A GS elemzői szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyar adósságdinamikának és a növekedésnek is "jót tenne" egy új IMF-EU-megállapodás, mivel tartósan csökkenthetné a magyar befektetési eszközök kockázati felárát - így az állampapír-hozamokat is -, emellett a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika új beruházásokat vonzhatna a magyar gazdaságba, elősegítve a növekedés beindulását.

A Goldman Sachs londoni közgazdászai szerint azonban Magyarország a jelenlegi költségvetési fegyelem fenntartásával így is stabilizálni tudja GDP-arányos közadósság-rátáját a mostani, 77 százalék körüli szinten. A ház elemzőinek saját becslése szerint középtávon hozzávetőleg a GDP-érték 0,8 százalékának megfelelő elsődleges - vagyis kamatfizetés nélkül számolt - többletet kell elérni az államháztartási egyenlegben a jelenlegi adósságarány szinten tartásához.

Ez kevesebb, mint a mostani elsődleges többlet, ám ahhoz, hogy a teljes körű államháztartási hiány a hazai össztermék 3 százaléka alatt maradjon, az elsődleges többletnek mindenképpen növekednie kell, legalábbis mindaddig, amíg a kötvényhozamok legutóbbi csökkenése nem tükröződik teljes mértékben az átlagos adósságszolgálati költségekben - fejtegették elemzésükben a Goldman Sachs londoni közgazdászai.

A GS szakértőinek számítása szerint a hosszú távú sikeres adósságcsökkentéshez is magasabb elsődleges többlet kell. A cég elemzői közölték: saját "konzervatív" becslésük alapján tartósan 2,0 százalékos elsődleges államháztartási többletet kellene elérni ahhoz, hogy a magyar közadósság 2027-ig - vagyis a következő 15 évben - az 55 százalékos alkotmányos felső tűréshatárra csökkenjen a GDP-hez képest.