Tavaly 0,4 százalékkal kevesebb áramot használtak fel Magyarországon az egy évvel korábbinál, ugyanakkor az erőművi értékesítési ár jelentősen visszaesett
Briglovics Gábor, a Csepeli Áramtermelő vezérigazgatója arról számolt be, hogy az Atel tulajdonában lévő erőműtársaság a januári fogyasztásban hasonló tendenciát érzékel. A vezérigazgató elmondta tájékoztatása szerint a múlt év végén 2009-re még 80 euróért adták Magyarországon megawattóránként az áramot, most pedig az ár 46 euró. Briglovics Gábor utalt arra, hogy az árcsökkenés nem feltétlenül a hosszú távú áramvásárlási szerződések 2008 végi megszűnésével függ össze, hanem a kereslet csökkenésével.
"Az erőművek jelene és jövője" című konferencián Stróbl Alajos azt prognosztizálta, hogy 2010-re Magyarországon többségben lesznek a gáztüzelésű erőművek, de az újak jóval magasabb hatásfokkal üzemelnek majd, ami kevesebb földgáz felhasználását igényli. Az előrejelzések szerint 2025-ben a gáztüzelésű erőművek hatásfoka a jelenlegi 36 százalékról 60 százalékra nő. A szakértő szerint erre az időpontra 6.000 megawatt új kapacitást kell kiépíteni, de ez jelentős részben a leálló erőművi kapacitásokat pótolja majd.
A Csepeli Áramtermelő vezérigazgatója, Briglovics Gábor arról beszélt, hogy az erőművi beruházások minimálisan 15 éves megtérülése miatt a beruházóknak hosszú távon biztos tüzelőanyag- forrással és biztos piaccal kell rendelkezniük. Ilyen beruházást pedig csak a vertikálisan integrált cégek lesznek képesek megvalósítani Magyarországon. "A jelenlévő nagy cégek fújják a passzátszelet" - fogalmazott Briglovics Gábor. Ezek a vállalkozások a minimális ellátásbiztonságot figyelembe véve csak a piaci igényekhez igazodva építenek áramtermelő kapacitást, ami miatt nem alakulhat ki kínálati piac. Most a gazdasági válság kreált kínálatot - fűzte hozzá.
A vezérigazgató a tüzelőanyag költségével kapcsolatban arról is szólt, hogy a Csepeli Erőműben a fűtőanyag az összes költség 65-70 százalékát teszi ki. Az olaj árával együtt változik a földgáz ára is. Briglovics Gábor rámutatott, hogy az olaj spekulatív termékké vált, az árát nem a tényleges kereslet-kínálat befolyásolja.
Molnár László szakértő szerint a gazdasági válság "nyertesei" a megújuló energiatermelők lehetnek az állami támogatás miatt. A konferencián hozzászólók közül többen a differenciált támogatást sürgették. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy ha a válság idején nem ruháznak be az áramtermelésbe, akkor a fellendülést az áramhiány akadályozhatja majd.
Ehhez kapcsolódva Hamvas István, a Paksi Atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese sürgette a politikai döntést új atomerőművi blokk építéséről. Emlékeztetett: Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter jelezte, hogy a parlament tavaszi időszakán ez napirendre kerülhet. Stróbl Alajos véleménye szerint a paksi telephelyen a meglévő közel kétezer megawatt kapacitást technológiai és környezetvédelmi szempontok alapján maximum 4.000 megawattra lehetne bővíteni.
Kiss Péter, KPMG energiaügyekben illetékes partnere azt emelte ki, hogy a világgazdasági válság miatt csökkenő termékárak jó lehetőséget teremtenek a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és erőműépítésre, de azt elsősorban azok a beruházók tudják finanszírozni, akiknek megfelelő kereskedelmi partnerük van.
A Magyar Szélenergia Társaság elnöke, Tóth Péter szerint nem rendszerszabályozási probléma a szélenergia-termelés, mert azt elsősorban középfeszültségen kellene átvenni, ami a helyi áramcégek hatásköre, nem pedig az országos rendszerirányítóé. Cáfolta a szélerőművek szabályozhatatlanságát, mondván: az újabbak technológiája már alkalmas erre.
A szélerőművek 2006-ban megszabott 330 megawatt kapacitás kvótája még messze nincs kihasználva, 2008. december végén 126,9 megawatt szélerőmű kapacitás volt - közölte Tóth Péter. Az elnök emlékeztetett arra, hogy az európai uniós vállalások alapján 2020-ig az energiafelhasználás 13 százalékát már megújuló energiából kell előállítani, és ez a szélenergia nélkül nem teljesíthető. Az elnök emlékeztetett arra, hogy partnereikkel együtt kezdeményezték törvény alkotását a megújuló energiáról.
Magyarország megújuló energia potenciálja energiamennyiségen számolva 2.665-2.790 petajoule között van, amiből a szélenergia 533 petajoule. Ugyanakkor a potenciálisan rendelkezésre álló megújuló energiából reálisan 450-540 petajoule hasznosítható, a teljes éves hazai áramfogyasztás mintegy 30-40 százaléka. A szélenergiából termelt áramot kötelező átvenni, azaz felhasználni, és az ára támogatott, ami természetesen beépül a végfelhasználói árba. Január elsejétől a 2008. évi kilowattóránként 26,46 forint ár 28,13 forintra emelkedett. Összehasonlításként: a legolcsóbban termelő magyarországi erőmű, a paksi atomerőmű eladási ára alig haladja meg a tíz forintot kilowattóránként.
Távfűtés: 23 ezerrel kevesebb lesz az idei számla
Sokkolni fognak a januári gázszámlák
A mai energiaárak mellett már nem elég a szigetelés
Minden drágul, és nem csak Budapesten
MTI
