Az államadósság elleni harcban – a vártnak megfelelően - döntetlent hozott össze 2014-ben a kormány az előzetes számok szerint: a bruttó, maastrichti adósság a GDP 77,3 százaléka volt 2014 végén, éppen megegyezett az egy évvel korábbival. Az adósság összege 24 521 milliárd forint volt, 1436 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Az adósságrátát tehát nem sikerült mérsékelni, de legalább az egy évvel korábbi trükköket sem kellett bevetnie a kormánynak ahhoz, hogy hozzák a számot - ha így nézzük, egy kicsit azért javult a pozíciónk.
A Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázza a bizonyítványt: az írják, a ráta csökkentését nem segítette a nemzetközi gazdasági környezet. Az orosz-ukrán konfliktus hatására a forint jelentősen veszített értékéből az év végén, az egy évvel korábbinál 18 forinttal gyengébb eurójegyzés önmagában 2 százalékpontos emelkedést okozott az adósságrátában. Kiemelik azonban: az adósság szerkezetében pozitív folyamat a devizaarány folyamatos csökkentése, a belföldiek állampapír-aránya 46-ról 48 százalékra emelkedett egy év alatt.
Nagy a készültség a hírek szerint nagyjából másfél órás késéssel Budapestre érkező Vlagyimir Putyin látogatása kapcsán. A külföldi újságok is foglalkoznak az eseménnyel, Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint "a magyar kormányfő fogadja Putyint, de körbehízelgi a Nyugatot". A szerző emlékeztet az elmúlt napok eseményeire és megjegyzi: Orbán Viktor ugyan erős szavakkal juttatta kifejezésre, hogy kizárólag a magyar érdekeket tartja szem előtt. Ugyanakkor olyan politikai jelzéseket is küldött, amelyek arra utalnak, hogy hajlandó eltávolodni eddig alkalmazott "konfrontatív stílusától", és kiáll szövetségesei mellett.
A Süddeutsche Zeitung ugyanakkor azt írja, hogy Magyarországot az ingadozók között tartják számon az Oroszországgal szembeni egységes uniós fellépés ügyében, és nemcsak azért, mert a kormányfő "sikeres modellként tekint az +illiberális demokrácia+ orosz válfajára", hanem azért is, mert "Magyarország gazdaságilag körüludvarolja Moszkvát".
De van még ok az örömre is. A Prémium Pénztárcsoporthoz tartozó Horizont Magánnnyugdíjpénztár elsőként teljesítette a magánnyugdíjpénztárak esetén kötelezővé tett 70 százalékos tagdíjbefizetői arányt. A pénztár közleménye szerint az akció második hónapjában elérték a minimum célt, ráadásul úgy, hogy a tagság túlnyomó többsége egy évre előre rendezte a havi 500 forintos tagdíjfizetési kötelezettségét. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal, - aki hatóságként októberben fogja először vizsgálni fél évre visszamenőleg a 70 százalékos tagdíjfizetési arány meglétét - még nem sikerült a pénztáraknak egyeztetniük a pontos számítási metódust, a piac kétharmadát képviselő Horizont Magánnyugdíjpénztár szakemberei biztosak benne, hogy a magyar törvényi szabályozásnak megfelelően befizetett magánnnyugdíjpénztári tagdíjak minden számítási módszer mellett biztosítják a jogszabályi megfelelést. Persze, csak az idén, merthogy innentől minden évben teljesíteni kell a penzumot...
Tegnap 62 dollár fölött új idei csúcsot döntött a Brent olaj, és ma is a csúcs közelében tartózkodik. Elemzésünk szerint egyelőre véget ért a nagy olajárzuhanás. A Brent 115 dollárról 45 dollárig szakadt a tavalyi év második felében, a mélypont január 13-án volt. A közeledő korrekcióra az engedett következtetni, hogy a piac addigra teljesen pesszimista lett, újabb összeomlásról, 20 dolláros olajárról lehetett olvasni. Ez pedig a legbiztosabb jele a túladottságnak, amikor a vevők félreállnak, sőt spekulatív shortok nyílnak.
Nem is kellett sokáig várni a fordulatra, az elmúlt hetekben gyorsan 45-ről 62-ig szárnyalt az ár, ami nagyjából 40 százalék. A politikai események – kurdok, Iszlám állam - felfelé hajtanák az árakat, miközben az alacsony ár hatására visszaesett a kitermelés, ami szintén azt jelzi, hogy nem lesz újabb csökkenés.
Dróntámadás érte a zaporizzsjai atomerőmű szállítási részlegét. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
