Rágja át velünk az új médiatörvényt!

A médiatörvény alapján a közszolgálati médiumok az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenek, vezetői és a tevékenységükben részt vevők szakmai autonómiát élveznek. A közmédiumok működése állami finanszírozás mellett történik, tevékenységük nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

Közös forráselosztás

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap forrásaiból támogatja a közmédiumok feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. Az alap jogi személy, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, kezelője a médiatanács, a vezérigazgatója feletti munkáltatói jogkört, ideértve a kinevezését, a médiatanács elnöke gyakorolja.

A közmédia finanszírozására szolgáló összeg elosztásáról a héttagú - a közmédiumok vezérigazgatóiból, az alap vezérigazgatójából és az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tagból álló - Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt minden év szeptember végéig.

A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogait és kötelezettségeit ugyancsak a médiaszolgáltatás-támogató alap gyakorolja. Az alap a közszolgálati médiavagyont nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, továbbá gondoskodnia kell a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó archívumok megőrzéséről is.

A törvény szerint a médiatanács Közszolgálati Kódexet fogad el, amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a médiaszolgáltatás megfelelő elveire vonatkozóan. A kódex módosításáról a kuratórium egyetértésével a tizennégy tagú, egyházi és civil szervezetek képviselőit tömörítő Közszolgálati Testület dönthet.

Az MTI lesz a közszolgálati hígyár

Változás, hogy a törvény az MTI-hez telepíti a közszolgálati rádiós és televíziós hírműsorok gyártását és a közszolgálati médiumok hírportáljának működtetését. A javaslat indoklása szerint a hírszerkesztőségek összevonása nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkenésével, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a közmédia a rendelkezésre álló kapacitás hatékonyabb kihasználásával tudósítson a közéleti eseményekről.

A médiatörvény magában foglalja a Közszolgálati Közalapítvány és kezelő szerve, a kuratórium működésével összefüggésben nyáron elfogadott szabályokat is. Ezek értelmében a közalapítvány a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosa. A kuratórium 6 tagját az Országgyűlés választja, az elnököt és további egy tagot a médiatanács delegál, mindegyikük mandátuma 9 évre szól. A kuratórium ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósulását és megválasztja a közmédiumok vezérigazgatóit.

A közmédiumok ügyvezetését a közös felügyelőbizottság ellenőrzi; elnökét és 3 tagját a kuratórium választja, egyet a munkavállalók.

Az NMHH a kormány alatt

A törvény megismétli és részletezi az NMHH működésének júliusban elfogadott szabályait is. A médiahatóság autonóm államigazgatási szerv, a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, elnökét - aki egyben a médiatanács elnökjelöltje - a miniszterelnök 9 évre nevezi ki.

A médiatanács elnökét és 4 tagját a parlament egyidejű listás szavazással, kétharmados többséggel választja. A médiatanács ellátja az állami tulajdonban lévő frekvenciákat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának feladatait, műsorfigyelő szolgálatot működtet, ellenőrzi a hatósági szerződések megtartását, kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat, médiapiaci ágazati vizsgálatot, piacfelügyeleti eljárást folytat le.

Rendeletet adhat ki a médiatanács elnöke

A médiatanács elnöke - a fideszes Rogán Antal javaslatára hétfőn elfogadott alkotmánymódosítással összhangban - rendeletet adhat ki a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak és az igazgatási szolgáltatási díj beszedésével kapcsolatban.

A médiahatóság költségvetéséről az Országgyűlés dönt. Az NMHH a működésre és tartalékképzésére fel nem használt frekvenciadíjakat a hatóság a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapba fizeti be.

A törvény alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatást és médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve a sajtótermékek olvasóit megillető jogok és érdekek érvényesülésében a média- és hírközlési biztos működik közre. A biztost az NMHH elnöke nevezi ki.

A biztoshoz érdeksérelem vagy annak veszélye esetén egyes felhasználók és érdekképviseleti szervek is panasszal fordulhatnak. A biztos a panaszt megvizsgálja és elbírálja, valamint hivatalból is indíthat vizsgálatot. Ha a panaszt megalapozottnak találja, tájékoztatja a panaszost a nyitva álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről.

A biztos az érdeksérelem kivizsgálásakor bármely szolgáltatótól vagy kiadótól adatokat és felvilágosítást kérhet. A szolgáltató 15 napon belül köteles a kért adatot átadni, abban az esetben is, ha az üzleti titoknak minősül (amit a biztos köteles megtartani). Eljárásakor a biztos egyeztetést folytat a szolgáltatóval. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az érdeksérelem megszüntetését vagy orvoslását. A kezdeményezés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet nyilvánosságra hozhat.

Egy zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával arról is döntött a Ház, hogy a digitális átállásnak a jövő év vége helyett 2012. december 31-ig kell megvalósulnia úgy, hogy a lakosság legalább 94 százalékát elérje a digitális műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és ehhez rendelkezésre álljon a digitális műsorterjesztés vételére alkalmas készülék. A módosítás kimondja: ha e feltételek nem biztosíthatók, a televíziós médiaszolgáltatások digitális átállásának határnapja a feltételek teljesülésével esik egybe, de legkésőbb 2014. december 31-ig meg kell történnie.

MTI, Privátbankár