Varga Mihály szerint dinamikus és stabil pályán van Magyarország. Szerinte ezt a reggel megjelent GDP-adatok bizonyítják, így az ország gazdasági növekedése stabillá és erőssé vált a nemzetgazdasági miniszter szerint. A magyar gazdaság 3,5 százalékkal bővült 2014-ben a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt, míg a tavalyi utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH. Varga szerint a GDP tavalyi bővülése, dinamikus növekedése a piac és a kormány várakozásait is meghaladta. Az idei első negyedév adatai alapján dönt az NGM arról, hogy módosítja-e az idei, 2,5 százalékos GDP-előrejelzését. Az optimizmus egyelőre a piacokra is hat, hiszen meglepően kedvezőnek ítélték a negyedik negyedéves GDP-adatot a megkérdezett elemzők. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint elsősorban azért múlta felül jelentősen az általuk várt 2,9 százalékot a tavalyi utolsó negyedéves növekedés, mert bár az ipari termelés csökkent év végén, az ipar hozzáadott értéke vélhetően növekedni tudott, amire már az előző években is volt példa. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint a piac azért számított mérséklődő növekedési ütemre, mert már magas volt a bázis - 2013 negyedik negyedévében is már 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság -, és valószínűleg szerényebb lehetett a beruházások és a külkereskedelem dinamikája, illetve az ipari növekedés is visszafogottabb volt. Az Erste elemzői szerint a GDP növekedési üteme lassulni fog 2015-ben, előrejelzésünk szerint 2,1 százalékra. A 2014-es év meghatározó ágazatai, azaz a mezőgazdaság, az ipar, illetve az építőipar a tavalyi év végén már a lassulás jeleit mutatták, ami várhatóan idén is folytatódni fog. Hasonló álláspontot képvisel a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Magyar Nemzeti Bank is, hiszen mindkét intézmény előrejelzése szerint a tavalyinál jelentősen alacsonyabb növekedésre kell számítani idén.
De nem csak a gazdasági növekedés, hanem a jegybanki alapkamat is zsugorodhat, ennek pedig egészen más irányú hatásai lehetnek. A Privátbankár elemzése szerint elméletben az alacsony kamatszint miatt az ügyfél, aki számottevő reálkamatot szeretne elérni, a kockázatosabb befektetések felé kellene, hogy forduljon. A befektetési alapok statisztikái alapján ilyen folyamat zajlik ugyan, de nagyon lassú. A hazai befektetők nagyon óvatosak: leginkább a betétnél valamivel, de nem sokkal kockázatosabb eszközöket keresik. Sokan az első lépést már meg is tették, hiszen tavaly, tavalyelőtt sok százmilliárd forintot vettek ki bankbetétekből, és helyeztek el befektetési alapokban, állampapírokban. De az alapokon belül is ésszerű az átrendeződés a legminimálisabb kockázatú likviditási és pénzpiaci alapok felől, amelyek a korábbi években a legnagyobb szeletet hasították ki az alappiacból, a kötvényeket, részvényeket előnyben részesítő konstrukciók felé. Az alacsony kockázatú formák (likviditási, pénzpiaci, tőkegarantált és rövid kötvényalapok) részesedése egy év alatt 61 százalékról 55 százalékra süllyedt az alapokon belül. Ez körülbelül 300 milliárd forintnyi tőkekivonást jelent. A magas kockázatú formáké (főleg részvényalap, abszolút hozamú alap) 16,4-ről 18,2 százalékra nőtt, igaz, néhány hónappal korábban volt 19 százalék is. Az alapok a betéteket tehát legyőzték, kérdés az is, hogyan hat majd az állampapírok konkurenciája a befektetési alapokra – hiszen az állam a lakossági állampapír-kamatok emelését jelentette be.
További fontos tényező lehet a jövő horizontjának felrajzolásakor, hogy mi történik az orosz-ukrán konfliktussal. A mai hírek kedvezőek – az ukránok – verbálisan mindenképp - elkezdték a nehézfegyverek visszavonását. Legalábbis ezt jelentette be Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter. Egyértelmű utasítást kaptunk a fegyverek visszavonására. Az ukrán katonák most megkezdték a visszavonás folyamatát - mondta Klimkin az ukrán parlamentben. A külügyminiszter hozzátette, hogy folynak már az egyeztetések az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) arról, hogy szervezet miként tudná ellenőrizni a fegyvernyugvás betartását és a nehézfegyverzet visszavonását, illetve a külföldi fegyveres alakulatok, haditechnikai eszközök és zsoldosok kivonását Ukrajna területéről.
Több száz fős bővítést tervez az egyik legnagyobb amerikai multinacionális vállalat Magyarországon. A GE egy év alatt ezer embert venne fel a budapesti szolgáltató központjába – nyilatkozta a társaság két európai vezetője a Napi.hu-nak adott interjúban. A vállalat azon dolgozik, hogy regionális központokat hálózatba szervezzék, és a tevékenységeket ne kelljen kiszervezni. A hatékonyság növelése érdekében keresik a HR, IT, adózási és kereskedelmi részlegek leendő munkatársait és pénzügyi szakértőit. A bővítéshez új ingatlant is épít a cég. A magyar központ lenne a három legnagyobb egyike, mintegy 2000 fővel, két másik egység pedig 1000 fővel működik majd a tervek szerint 2017-től.
