Az IMF a globális hazai össztermék (GDP) 3,2 százalékos növekedését jelzi 2022-re a World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre lassuló, 2,7 százalékos bővülés követ majd. Előző, júliusi prognózisához képest az IMF nem változtatott az idei globális növekedési várakozásán, a jövő évit azonban 0,2 százalékponttal rontotta. A globális GDP tavaly 6 százalékkal nőtt.
Az IMF szerint gyülekeznek a viharfelhők. A globális gazdaság továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe, amelyeket három elhúzódó erős hatás alakít: az orosz invázió Ukrajnában, a tartós és egyre szélesedő inflációs nyomás okozta megélhetési válság, valamint a kínai gazdasági növekedés lassulása.
Az IMF szerint 25 százalékos az esélye annak, hogy idén a globális gazdaság növekedése 2 százalék alá lassul. A globális gazdaságnak közel az egyharmada jövőre zsugorodik majd, míg a három legnagyobb gazdaság - az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína - továbbra is gyengén szerepel.
A jelentés szerint a legrosszabb még hátravan, és sokak számára 2023. a recessziót hozza.
Továbbra is erőteljesen destabilizálja a globális gazdaságot az Ukrajna elleni orosz invázió, amely energiaválsághoz vezetett Európában, ez pedig jelentősen megemelte a megélhetési költségeket és visszafogja a gazdasági aktivitást. A konfliktus megemelte az élelmiszerárakat a világpiacon, ami komoly nehézségeket okoz az alacsony jövedelmű háztartások számára világszerte és különösen az alacsony jövedelmű országokban.
Sok feltörekvő piac esetében az erős dollár komoly kihívásokat okoz. A dollár jelenleg a 2000-es évek kezdete óta a legmagasabb szinten van részben az amerikai monetáris politika szigorításának hatására. A kialakult helyzetre a legtöbb ország úgy reagál, hogy monetáris politikájával az árstabilitást igyekszik megőrizni, miközben megengedi az árfolyamok alkalmazkodását, és közben óvják az értékes devizatartalékokat arra az időre, amikor valóban romlanának a pénzügyi körülmények.
Az IMF jelentése szerint az energia- és az élelmiszerválság, párosulva a szélsőséges nyári hőmérsékletekkel arra figyelmeztet, hogy milyen lenne egy ellenőrizetlen klímaátmenet. Olyan további intézkedésekre van szükség, amelyek képesek elhárítani a katasztrofális éghajlatváltozást.
Kedden ismertetett prognózisában az IMF a fejlett gazdaságokra a tavalyi 5,2 százalékos növekedés után az idei évre 2,4 százalékos GDP-növekedést jelez, 0,1 százalékponttal kisebbet a júliusban becsültnél. A jövő évi növekedés várhatón 1,1 százalékos lesz, 0,3 százalékponttal mérsékeltebb a júliusban vártnál.
Az Egyesült Államokban a tavalyi 5,7 százalékos növekedés után az idén 1,6 százalékos lehet a GDP-növekedés, 0,7 százalékponttal kisebb a júliusban jelzettnél. 2023-ban 1 százalékos növekedés várható, ami megegyezik az előző, júliusi prognózissal.
Az euróövezetben a tavalyi 5,2 százalék után idén 3,1 százalék lehet a GDP-növekedés, 0,5 százalékponttal nagyobb a júliusban becsültnél, amit 2023-ban 0,5 százalékos növekedés követhet, 0,7 százalékponttal alacsonyabb a júliusban jelzettnél.
A németországi GDP-növekedés a tavalyi 2,6 százalék után idén 1,5 százalék lesz, 0,3 százalékponttal magasabb a júliusban becsültnél. Az IMF szerint a német GDP jövőre 0,3 százalékkal csökken, míg a júliusi előrejelzés 0,8 százalékos növekedést valószínűsített 2023-ra.
Az Egyesült Királyság gazdasági növekedése a tavalyi 7,4 százalékról idén 3,6 százalékra, jövőre 0,3 százalékra lassul. Júliushoz képest az idei évre vonatkozó előrejelzést 0,4 százalékponttal fölfelé, a jövő évit viszont 0,2 százalékponttal lefelé korrigálták.
A tavalyi 6,6 százalék bővülés után a feltörekvő térségekben 3,7 százalék lesz a GDP-növekedés idén és jövőre, a júliusi becsléshez képest az ideit 3,6 százalékról, a jövő évit 3,9 százalékról változtatták meg.
Kínában a tavalyi 8,1 százalékos GDP-növekedés után az idén 3,2 százalékos, jövőre 4,4 százalékos növekedést vár az IMF, az idei évit 0,1 százalékponttal, a jövő évit 0,2 százalékponttal rontva júliusi becsléséhez képest.
Indiában, ahol tavaly 8,7 százalékkal nőtt a GDP, idén 6,8 százalékkal, jövőre 6,1 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye a kedden ismertetett új előrejelzés szerint. Az ideit 0,6 százalékponttal rontották a júliusi becsléshez képest, a jövő évre várt növekedési előrejelzésen nem változtattak.
A világkereskedelmi forgalom az idén 4,3 százalékkal nő, 0,2 százalékponttal nagyobb mértékben a júliusban becsültnél. A jövő évi adatot ugyanakkor 0,7 százalékponttal 2,5 százalékra rontották. Tavaly 10,1 százalékkal bővült a világkereskedelmi forgalom.
Az olajár az idén a júliusban vártnál 9 százalékponttal kisebb mértékben, 41,4 százalékkal nő, jövőre pedig 12,9 százalékkal csökken. A Brent, a Dubai Fateh és a WTI olajtípusok árának a számtani átlaga 2021-ben 69,42 dollár volt, az idén 98,19 dollár, jövőre pedig 85,52 dollár lehet.
Inflációs előrejelzését a fejlődő és a fejlett régiókra vonatkozóan egyaránt emelte az IMF. A fejlett régiókban az idén 7,2 százalékos, jövőre 4,4 százalékos lehet a fogyasztói árak emelkedése, az idei 0,6 százalékponttal, a jövő évi 1,1 százalékponttal magasabb a júliusi prognózisnál. A fejlődő régiókban az idén 0,4 százalékponttal magasabb, 9,9 százalékos, jövőre pedig 0,8 százalékponttal magasabb, 8,1 százalékos infláció várható.
A globális infláció a tavalyi 4,7 százalék után idén 8,8 százalék, jövőre 6,5 százalék lesz, a júliusi becsléshez képest az ideit 0,5 százalékponttal, a jövő évit 0,8 százalékponttal felfelé módosították.
(MTI)
Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét. 
