Újabb mérföldkőhöz érkezik kedden a magyarországi infláció. Az szinte biztosra vehető, hogy a fogyasztóiár-index augusztusról szeptemberre tovább nőtt, csupán azt nem tudni, mégis mekkora lehet az új érték. Persze fogódzó van, méghozzá elég erős, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért felelős alelnöke azt jelezte előre, hogy az augusztusi 15,6 százalékkal szemben a szeptemberi éves inflációs adat már 2-sel kezdődhet. Virág Barnabás 19,7-20,5 százalék közötti sávot jelölt meg a Monetáris Tanács azon döntését követő sajtótájékoztatón, amelyen az is elhangzott, hogy az MNB a 13 százalékos mértéket elérve egyelőre leáll a kamatemelésekkel.
Annak ellenére teszi ezt, hogy a forint gyengülése, mondhatni, turbófokozatba kapcsolt, sorra döntögeti a negatív árfolyamrekordokat, s immár nemcsak az euróval szemben. A hétfő délután felállított új csúcs az uniós fizetőeszközzel szemben 429,06, míg a dollárral szemben 442,25 forint.
Bár jól tudjuk – hiszen folyamatosan hangoztatják –, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, azért az utóbbi időben többször is előfordult, hogy a jegybank a hirtelen, jelentősen leértékelődött forint további zuhanásának megakadályozása érdekében kamatot emelt. Méghozzá a rövid távú piaci mozgások befolyásolására alkalmas egyhetes betéteket drágította meg. Ha azonban most nincs ez az eszköz a kezében – hiszen, ahogy már említettük, lefújta a kamatemelési ciklust –, akkor vajon hogyan kezeli a forint elszállását? Azokkal a nem-kamatjellegű intézkedésekkel, amelyeket a múlt héten már bevetett, ám a jelek szerint ez sem hatotta meg a befektetőket?
Miközben ne feledjük, hogy az MNB-nek azért az árstabilitás elérése (ez 3 százalékos inflációt jelent), majd annak fenntartása a jegybanktörvényben is rögzített kötelezettsége. Most azonban még felfelé megy az infláció, s ha egyszer majd eltörlődnek az árstopok, akkor az is bizonyosan rúg majd egyet a rátán. Kérdés, mekkorát és mikor. Az árstopokat ugye a szakemberek minden ellenkezése és figyelmeztetése ellenére a kormány további három hónappal, december 31-éig meghosszabbította. De vajon például a globális szinten kilátásba helyezett gázolaj-hiány nem készteti-e arra a kormányt, hogy már az év vége előtt felhagyjon az árstoppal, aminek jótékony hatása lehetne a kínálatra, hiszen a piaci viszonyok érvényesülése következtében bizonyára csak azok tankolnának, akiknek tényleg szükségük lenne rá.
Visszatérve a forintra, az MNB nemcsak a kamatával, hanem úgy tűnik, a devizatartalékaival sem tud operálni, magyarul, euró és dollár eladásával erősíteni a hazai fizetőeszközt. Ahogy azt teszik mások, például Csehország, amely nem kevesebb, mint 8 milliárd euróval védte meg koronáját a leértékelődéstől. A hazai devizatartalékok azonban már ma is olyan alacsony szinten vannak, hogy azok további apasztása már gyakorlatilag lehetetlen.
Sőt, inkább növelni kéne azokat. Kézenfekvő források az uniós pénzek, amelyek folyósítása most annak a függvénye, sikerül-e a kormánynak eloszlatnia az Európai Bizottság jogállamisági aggályait, hogy hozzájusson a most blokkolt eurómilliárdokhoz. Ha ez nem történik meg, akkor aligha lehet más alternatíva, mint a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni, noha ez ellen tűzzel-vassal hadakozik a kormány, legutóbb Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója zárta ki ennek lehetőségét. Ám ne feledjük: még mindig olcsóbb IMF-hitelből feltölteni a devizatartalékot, mint devizakötvények vélhetően többszörösen drágább (értsd: magasabb kamattal való) értékesítésével.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
