Simor: a devizahitelek ellen többet tehettünk volna

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank leköszönő elnöke szerint hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen, bár más eszközük nem nagyon volt, mint a szavuk, ugyanis a jegybank semmilyen szabályozói eszközzel nem rendelkezett 2012. január elsejéig.

A jegybank elnöke arra a kérdésre, hogy érez-e felelősséget a helyzetért, amelybe Magyarország került, úgy válaszolt: voltak hibás döntései, például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada, 70 százaléka az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen.

Amit tehettünk volna, az az, hogy minden héten interjút adunk, és huszonötször elmondjuk egy nap, hogy ez egy kockázatos dolog. Ezt tehettük volna, de nem tettük. Ez hiba volt - mondta az MNB elnöke az M1 Este című műsorában.

Nem kapott elég figyelmet a jegybank

Simor András szerint nem baj, hogy egy parlamenti bizottság vizsgálja az MNB működését, azon csodálkozik, hogy az MNB-t nem övezte több figyelem az elmúlt hat év alatt, az MNB-vel kapcsolatban ugyanis "lényegtelen részletekről volt szó, és nem a lényegről". A lényeg ugyanis a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás - hangsúlyozta az MNB elnöke.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény kimondja, hogy az MNB elnöke évente egyszer köteles beszámolni a parlament plenáris ülésén a bank tevékenységéről. A parlament ugyanakkor hat éve egyszer sem tartott igényt arra, hogy az MNB elnökét meghallgassa, miközben "szabálytalanságok miatt összehívnak egy bizottsági ülést".

Azért kellett az IMF-nek az információ, hogy megvédjék Magyarországot

A jegybankelnök a műsorban is megismételte az IMF felé történt adatszolgáltatásról a költségvetési bizottságban is elmondott megállapításait. A 2008-as IMF-EU-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd euró forrást kapott a nemzetközi szervezetektől, hogy az IMF és az EU megóvja Magyarországot "a nagyobb bajoktól", hiszen akkor spekulatív támadás zajlott a forint ellen, a magyar állampapírok ellen, a magyar részvények ellen is.

Nem állt az IMF érdekében, hogy a pénz, amelyet ők beutalnak az országba, más utakon kimenjen. Azért akarták figyelni a hét legnagyobb bank forgalmát, hogy lássák, ez a pénz nem megy az országból - mondta Simor András.

Az IMF az ország devizaegyenlegére akart figyelni, a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val közösen az MNB kötelezettségvállalást kért a bankoktól, hogy 2008 szeptemberéhez képest nem csökkentik a magyarországi kitettségüket, nem visznek ki devizát az országból. Ezt a kötelezettséget akarta az IMF ellenőrizni - mondta az MNB elnöke.

Az adatszolgáltatás jogszerű volt és a kormány is tudott róla

Simor András hozzáfűzte, a kormány illetékesei tudtak arról, hogy IMF a magyar bankokról rendszeresen adatokat kér, a tárgyalások jelentős részén ugyanis együtt voltak a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, IMF és EU képviselői.

Az MNB az adatszolgáltatással nem sértette meg a hitelintézetekről szóló törvényt - hangsúlyozta Simor András, hozzátéve, az adatátadás nem a hitelintézeti törvényen alapult.