Az elmúlt pár hétben sorra adta ki figyelmeztetését a piaci buborékokkal kapcsolatban az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap, a bázeli központú Nemzetközi Fizetések Bankja és a távozó német pénzügyminiszter. Az értékeléseik arra mutatnak, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta eltelt kilenc évben nem hogy túljutott volna a nemzetközi pénzügyi rendszer az ellentmondásokon és eladósodottságokon, hanem a problémák jóval nagyobbak lettek, mint akkor voltak. A világtermelés 85 százalékáért felelős G20 országok eladósodottsága folyamatosan emelkedik és jelenleg a GDP-jük 235 százalékán áll.
Ezermilliárdos eszközállomány
A nagypolitikával kollaboráló jegybankok 2008 óta padlógázzal öntik el likviditással (QE) a pénzügyi rendszert. Az elmúlt kilenc évben a világ négy legnagyobb jegybankja (Fed, EKB, Bank of Japan, Bank of England) 14 ezer milliárd dollár értékben halmozott fel pénzügyi eszközöket a könyveiben. Ez az összeg tíz éve még 6 ezer milliárd dolláron állt. A Fed ezen időszak alatt 800 milliárdról 4,5 ezermilliárdra növelte eszközeit.
A Fed most fokozatosan csökkenteni igyekszik ezt a brutális állományt - mint bejelentették, októbertől 10 milliárd dollár értékű csomagokat dobnak piacra, és a befolyó összegeknek csak bizonyos hányadát fordítják új befektetésekre. De a Deutsche Bank tart attól, hogy a további kamatemelésekkel karöltve az a piaci likviditás jelentős szűküléséhez vezet majd, amely eladási hullámmal járhat a kockázatos eszközökben. Az amerikai recesszió esélye is megnő, miután már most is gyenge a vállalati hiteldinamika.
Alternatív valóság
A fedezetlen pénz előteremtésével a nagy jegybankok eltorzították a realitásokat a globális piacokon. Ennek köszönhető, hogy 2009 márciusa óta az amerikai tőzsdeindexek 270 százalékkal emelkedtek. Eközben a jegybankok továbbra is a fogyasztói inflációra koncentrálnak, míg az eszközinflációt figyelmen kívül hagyják.
Tegnap volt 30 éve, hogy a ’Fekete Hétfőn’ a Dow Jones Ipari Átlag 22,6 százalékot zuhant, ami egyben azt jelentette, hogy az amerikai cégek kapitalizációjából 500 milliárd dollár vált köddé egyetlen nap leforgása alatt. Ez a tőzsde történelmének legnagyobb egynapos zuhanása volt, és ekkor történt meg először, hogy a tőzsde vezetése jobbnak látta felfüggeszteni a kereskedést és távozáskor lekapcsolni a villanyt. Másnap a piacnyitás előtt a Fed akkori vezetője Alan Greeenspan egy közleményben biztosított mindenkit, hogy az amerikai jegybank kész a korlátlan likviditást biztosítani a pénzügyi rendszer számára.
Töltény nélkül csatába
|
| Káncz Csaba |
Greenspan ’piac-simogató’ hozzáállása a mai napig jellemző a Fedre és ezzel sikerült napjainkra újra elérni az 1929-es árazási szinteket. Eközben sem a fenntartható gazdasági növekedés, sem a pénzügyi stabilitás nem valósult meg. A termelékenység és a nemzetközi kereskedelem dinamikája pedig alatta van a 2008-at megelőző trendeknek.
1987-ben az értékpapírcégeket kimentették a bankok. Rá valamivel több, mint két évtizedre, 2008-ban a bankokat mentették ki a jegybankok. De az elkövetkező pénzügyi válságnál már maguk a jegybankok kerülnek frontvonalba, mivel több tízezer milliárd dolláros eszközállományok alatt nyögnek - úgy fognak tehát harcba menni, hogy a puskaporukat már ellőtték az utóbbi kilenc évben.
Nehéz elképzelni, hogy abban az esetben békés, konszolidált eszközökkel miként lesznek kezelhetők a kialakuló (geo)politikai feszültségek.
Káncz Csaba jegyzete
Nagyokat ütnek. 
