A pandémia alatt sokkal nagyobb szakítópróbának van kitéve az idegrendszerünk, mint amihez a normális körülmények között hozzászoktunk. Egyre többször akadunk ki, aminek nemcsak mi isszuk meg a levét a forró fejjel hozott döntéseink miatt, de akár szeretteink is, hiszen sokszor rajtuk csattan az ostor. Lehet azonban az összeomlást úgy is csinálni, hogy ne fájjon annyira, sőt, még épülni is tudjunk belőle.

De először még eltűntek róüla az új betegek és az elhunyt.

A napokban ismét csúcsra jártak a tőzsdék, újabb rekordok születtek. Egy felmérés szerint a professzionális befektetők soha nem voltak még ennyire optimisták, és 2013 óta nem tartottak ennél kevesebb készpénz-tartalékot. Így sokan káprázatos első negyedévet várnak a tőzsdéken. Ám a megugrás után gyakran szokott visszaesés következni.

Lemondott Nicolas Dujovne argentín gazdasági miniszter, miután gyenge gazdaságú országának tőzsdéje és vautája összeomlott azt követően, hogy az előválasztásokon vesztett a jelenlegi elnök.

A tegnapi amerikai szünnap után ma nagy eséssel indítottak az ázsiai és az európai tőzsdék egyaránt, sőt, még a hazai börzén is előkerültek az eladók. A kötvényhozamok közben csökkennek, a német 10 éves hozam mindössze negyed százalék.

Tegnap a hétfői optimizmus után váratlanul akkora zuhanás következett az amerikai tőzsdéken, amekkorát csak októberben láttunk. A világ többi része nincs úgy megijedve, a BÉT meg szinte nem is esik. A forint azonban kitartóan gyenge.

A tőzsdéken, mindenekelőtt Amerikában kiújult az októberi trend, zuhannak főleg a technológiai részvények. A hazai börzén kisebb mértékű az esés, ellenben a kriptodevizák teljesen összeomlottak, miután a bitcoin letörte az árat hónapokig 6000 dolláron tartó támaszt.

Újra zuhannak az amerikai részvények, ismét a technológiai papírokkal az élen. A magyar tőzsde jól állja a sarat, igaz, nem is nálunk fújtak lufit. Gyengélkednek azonban a Mészáros-papírok, és a Vajna-őrület is alábbhagyott. Szárnyal a kárpótlási jegy.

Szabadesésbe váltottak az amerikai tőzsdék, a Nasdaq fontos szintet tört át. Ázsiában is adtak mindent, az indexek 4-5 százalékkal zuhantak, a piacok ízelítőt adnak a 10 évvel ezelőtti eseményekből. Itthon a nagyok közül csak a Mol és az OTP esik, nem jött be viszont a Konzumnál a részvény felaprózási spekuláció.

Reggel heves ingadozások voltak a török deviza árfolyamában, de a jegybank eddigi intézkedései végül nem változtatták meg a trendet.

Húsz éve ezekben a napokban hatalmasodott el az orosz válság, amikor is összeomlott a birodalmától és a kommunizmustól mindössze hat éve megszabadult Oroszország gazdasága, kötvény-, és részvénypiaca, és ez az egész világon pénzügyi pánikot okozott. Vajon a török válság és így sülhet el?

Ma kicsúcsosodott a török válság egy egész extrém lírazuhanás formájában, a török tőzsde is összeomlott, mindennek nyomában az európai bankpapírok és végül az OTP is, pedig nem is érintett az ügyben. Még Amerika is esik fél százalékot, ami mostanában szinte csoda. Azért az Apple és az Amazon a csúcson, ők megingathatatlanok.

Minden arra utal, hogy a józan ész kezd hatni ezen a különös piacon. Óriási mánia volt, pedig nem lehetett eleget hangsúlyozni, hogy a legtöbb kriptodeviza mögött nincs érték. A technológia, amire épül az egész iparág, máshol teremt értéket. Most a nyári napokban mintha elfáradtak volna a csalódott befektetők.

Egy ideje feltűnő volt, hogy sok befektetési eszköz (részvények, kötvények, arany) ára nem emelkedett tovább, sőt inkább lefordult. A mi tőzsdénken is az eladók vannak túlsúlyban hónapok óta, és a tőkekiáramlást a forint gyengülése is jól mutatta. A pénzt pedig megdöbbentő módon néhány gigantikus részvény nyeli el, de most kijózanító figyelmeztetést kaptak a befektetők.

A múlt hónapban úgy tűnt, hogy megússzuk a komolyabb tőzsdei zuhanást, de most mintha sok lenne a piacnak a kereskedelmi háború, meg a jegybankelnöki dörgedelem. Kritikus szintre került a legfontosabb index, ugyanakkor emelkedésnek indult a klasszikus menekülőeszköz, az arany.

A 2000. év márciusában tetőzött az úgynevezett dotcom lufi, amit utána teljes összeomlás követett. Ez nem más volt, mint az internetes, telekommunikációs és egyes technológiai részvények égbe menetele, majd töredékükre zuhanása. Most úgy tűnik, a bitcoin ugyanezt az utat követi, csak sokkal gyorsabban zajlanak az események.

A hírek szerint a Carillion pénzügyi igazgatója jelentős részvényhányadot értékesített a csőd elptti hónapokban.

Az egyik legismertebb és legnagyobb befektető, Carl Icahn nyilatkozott a heves tőzsdei esés után, és azt mondta, hogy amit most láttunk, pontosabban hallottunk, az még csak a moraj az igazi földrengés előtt. Szerinte túl sok tőkeáttételes eszközt adnak el a befektetőknek, és azok nincsenek tisztában a veszélyekkel.

A napokban hatalmasat zuhantak a részvényindexek, még nagyobbat a kriptodevizák, estek az európai, amerikai kötvények árai, esett az olaj. Volt azonban valami, ami egy nap alatt megduplázta értékét. A félelem-index 2008 vége óta nem látott szinten van, shortolásával egy év alatt még így is 60 százalékot lehetett nyerni.

Eljött a mánia utáni ébredés: a jó ideje már zuhanó bitcoin most teljesen összeroskadt, a januárban pedig vételi pánikot mutató amerikai tőzsdék két nap alatt vissza is adták a teljes januári emelkedést. A BUX sem ússza meg, de az OTP-t tartja a nagy szint. Kiteljesedett a medveforduló.

Úgy tűnik, itt a dotcom lufi, vagy talán a 2007 előtti ingatlanmánia, állítja Robert Schiller Nobel-díjas közgazdász. Na de mi a közös bennük, milyen következmények adódhatnak, lesz-e az egésznek valamilyen hozadéka. Az előző két lufi, bár fájdalmas volt, komoly pozitívumokat is teremtett, vajon most is így lesz?

A 2008-as pénzügyi válság óta nem hogy túljutott volna a nemzetközi pénzügyi rendszer az ellentmondásokon és eladósodottságokon, hanem a problémák jóval nagyobbak lettek, mint akkor voltak. Az elkövetkező pénzügyi válságnál a jegybankok úgy fognak harcba menni, hogy a puskaporukat már ellőtték az utóbbi kilenc évben. De mit csinál ilyenkor a politika?

Beavatkozásra készül az IMF, ugyanis katasztrófától tartanak Venezuelában.

Tíz évvel ezelőtt csúcson voltak a részvénypiacok, majd jött a válság, az összeomlás. Most drágábbak a részvények, mint akkor voltak. Az Aegon Alapkezelő szakemberei szerint ennek ellenére érdemes még részvényeket tartani, nem várnak hirtelen összeomlást. Legalábbis ha a tőke változatlanul oda áramlik, és a vállalati eredmények is tovább javulnak.

Mostanában szaporodnak a borúlátó jóslatok az amerikai részvénypiaccal kapcsolatban, mintha egyre többen várnának egy csúnya visszaesést, de legalább egy kis korrekciót. Mások szerint azonban ez még messze van, pont azért, mert sokan várják.

A svájci befektetési guru, Marc Faber egy komolyabb piaci összeomlás veszélyére figyelmeztet, igaz, előtte még kitarthat a jelenlegi vágta, különösen az amerikai piacokon. Faber elhíresült pesszimizmusáról, ugyanakkor a jelenlegi túl hosszúra nyúlt extrém kamatkörnyezet drámai módon érhet véget, lerántva a börzéket.

A befektetők előre ittak a medve bőrére: egyszerűen nem néztek szembe az irracionális forgatókönyv lehetőségével. Most ez mégis bekövetkezett, úgy jártunk, mint a svájci franknál másfél éve, nincs határa az esésnek. A nagy tőzsdék 5-10 százalék mínuszban, itt a Fekete Péntek, és teljes joggal.

Azzal, hogy népszavazáson utasították el a görögök a hitelezőkkel való megállapodást, az uniós tagságot tették kockára.