A két nagy mánia a 90-es évek végén illetve 2006-2007 környékén zajlott. Az első, a technológiai és internet mánia 2000 elején csúcsosodott ki, majd összeomlott, de maga után hagyott egy komoly iparágat, infrastruktúrát, míg a második a pénzügyi piacok összeomlását és a válságot hozta, de kikényszerített egy komoly bankszabályozást, a pénzügyi rendszer reformját, igaz, hogy egy olyan laza monetáris politikát és az ebből adódó újabb buborékot is, melynek még nem látjuk a végét.
A lufik szerepe
A nagy, új iparágakra épülő fellendülés-összeomlás ciklusok komoly eredményeket hagytak hátra, mint például a 19. század végén a kiterjedt vasúthálózat. A 17 évvel ezelőtti technológiai buborék gyors internethálózatot és a 3G mobiltelefon rendszert hagyta maga után, majd hozzájárult az okostelefonok kifejlesztéséhez, az algoritmusok alapján történő internetes kereséshez (Google), kialakult az internetes kereskedelem, a közösségi média, a felhő alapú adattárolás és az applikációkra épülő szolgáltatási ágak (Airbnb, Uber).
Milyen a mostani?
Kérdés, hogy a kriptodeviza-mánia mit hagy majd maga után, ezt boncolgatja a coindesk.com vezető munkatársa. Az, hogy már mánia zajlik, a szakember szerint nyilvánvaló, amikor egy internetes paródia alapján merő poénból létrehoztak egy kriptodevizát, melynek teljes kapitalizációja egymilliárd dollárra nőtt. A kérdés az, hogy milyen jellegű ez a mánia, összehasonlítható-e a korábbiakkal.
Az vélelmezhető, hogy ha kipukkad, akkor lesznek olyan események, mint az előzőeknél: hatalmas pénzügyi veszteségek, cégcsődök, perek, kongresszusi meghallgatások, aztán persze új szabályozás. Vélhetően nem lesznek viszont pénzügyi mentőakciók, hisz most nem bankok, vagy más fontos intézmények vannak benne a buliban, hanem leginkább magánemberek, befektetők, sőt a pénzügyi alvilág is, hisz ezeket az eszközöket nem kis részben pénzmosásra is használják.
Kisebb károk
Ráadásul a kormányok nem néznek jó szemmel egy olyan kvázi pénzrendszert, ahol nincs befolyásuk, így nem lehet adóztatni vagy pénzügyi felügyeletet gyakorolni, így eszük ágában sem lenne megmenteni a rendszert és a résztvevőket. A kriptovaluta spekulánsok tehát magukra maradnak, de végülis ez a normális, elég felhívás, nyilatkozat jelent meg a kockázatokról az elérhető magas hozamok mellett. Még az a szerencse, hogy itt csak annyi pénz tud elveszni, amennyi kriptodevizát megvett valaki (tőkeáttételt még a határidős tőzsdék sem mernek engedni), míg az ingatlanlufiban a házak értékénél sokkal nagyobb hitelek maradtak hátra, amely végül a bankrendszer nyakába zúdult.
Komoly hozadék
A 2008-ashoz hasonló válságot így vélhetően nem fog okozni az esetleges kriptolufi leeresztése, ugyanakkor egy nagy komoly hozadéka lehet: megváltoztathatja a pénzügyi infrastruktúrát. A nemzetközi utalások ma még mindig lassúak, a blockchain technológia, ami a kriptovaluták nagy hozadéka lehet a tudomány számára, megváltoztathatja ezt a helyzetet, de lehet, hogy olyan technikai vonatkozások is lesznek, amelyeket még nem is sejtünk. Ebben a tekintetben a bitcoin mánia inkább a dotcom lufihoz hasonlítható, vagyis pozitív hozadékai lesznek a fejlődés szempontjából. És persze még nem tudjuk, ki lesz a következő Google, Apple, Amazon vagy Facebook...
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
