|
| New York-i tőzsde. Kép forrása: EPA |
Miközben 2011 nyara óta nem látott mélyrepülést mutattak be egyes részvényindexek, mint az amerikai Dow Jones, és a kötvénypiacokon is egy évek óta várt fordulat jelei mutatkoznak, tegnap a VIX volatilitás-index hirtelen duplájára ugrott.
A volatilitás az árfolyamok ingadozását jelenti, ez a mutató pedig az S&P 500 indexre kötött opciók árában foglalt volatilitást jelzi. De nem kell tőle megijedni. A VIX-et félelem-indexnek is szokták nevezni, mert értéke általában akkor ugrik meg, ha az árfolyamok esésétől tartanak a piaci szereplők. Tavaly, amikor az amerikai, de a globális részvénypiacok is szinte folyamatosan felfelé araszolgattak, és tucatjával születtek a történelmi rekordok, a VIX értéke többször is újabb rekord alacsony szintre süllyedt. Negatív csúcsa 8,56 pont, amit november végén állított be.
A napok óta felfelé araszolgató index tegnap már 18,9 pont környékéről ugrott 37,3 pontra, ma pedig, még az amerikai nyitás előtt, tovább szárnyal, elérte az 50 pontot is. Erre 2008-2009 fordulója, a nagy krach óta nem volt példa. Ez is jelzi, hogy a korábbi hatalmas nyugalmat, a Trump-rali kényelmes araszolgatását tényleg pánikhangulat kezdi felváltani.
Egy nap alatt 33 százalék
A VIX indexbe magába nem is lehet befektetni, csak a rá szóló határidős kontraktusokba. A legközelebbi, februári határidő ára is közel duplájára ugrott tegnap, 16 környékéről 33-ig, hogy aztán visszaessen 29-re. Ha valakinek nem elég a részvénypiac okozta izgalom, az most a volatilitásban igazán eleget kaphat.
A VIX index határidős árfolyamaira egy sor befektetési terméket hoztak létre, ETF-eket (tőzsdén kereskedett alapokat), az ezekhez hasonló ETN-eket, certifikátokat, CFD-ket. Tegnap, a “fekete hétfőn” az egyik legismertebb, a VXX jelzésű long ETN például 33 százalékkal emelkedett, négy hét alatt pedig összesen 70 százalékkal.
Életveszélyes termékek
Ez azonban csak azok számára jó, akik nagyon jókor szálltak be, amit szinte lehetetlen eltalálni. Hosszabb távon long VIX-et tartogatni életveszélyes. A VXX egy év alatt még ezen emelkedés dacára is elveszítette értékének 42 százalékát. A VIX határidők ugyanis magas kamattartalommal, úgynevezett contango-val forognak az idő legnagyobb részében. Ez a vevőknek folyamatos veszteséget, az eladóknak folyamatos nyereséget okoz. (Erről korábban itt írtunk részletesen.)
Ahol nyernek a shortosok
Amit a vevők elveszítenek, az eladók megnyerik. A VXX párja, a XIV jelzésű VIX-shortoló alap tegnap csak 14 százalékát veszítette el értékének, de egy hónap alatt már mintegy 30 százalékát. Egy éves hozama még ezzel együtt is 58 százalék – tehát sokkal többet lehetett nyerni az utóbbi egy évben a VIX shortolásán, mint a főbb részvényindexek emelkedésén. Hosszú távon pedig a XIV ETN értéke 23,30 dollárról 99 dollárra ment fel, több mint négyszeresére, tehát a mostani korrekció után is évi 33,6 százalék a hozama.
De a tegnap esti zárás után még tovább emelkedő volatilitás, amihez jön még a mai is, további esést vetít előre. Lehet, hogy pár óra múlva sokkal durvább számokat mnutatnak majd a VIX short alapok.
Trükkös megoldások
A VIX shortolása azonban nem veszélytelen. Ha túl nagyot ugrik a (határidős) VIX-index, akkor az alap teljesen tönkre is mehet, a teljes befektetés elúszhat. Ennek kivédésére többféle technikát próbálnak alkalmazni.
Például többféle VIX-határidőt adnak el, változó méretű állampapír-puffert tartanak, vagy egyes határidőket vesznek, másokat eladnak. (Ilyen trükkösebb csapat például a Velocityshares alapcsaládja, a XIVH, LSVX, BSWN alapokkal. De ezek még inkább bonyolult konstrukciók, és aranyszabály, hogy “ne vásárolj olyat, amit nem értesz”.)
A krach krachot szül?
Vannak, akik attól tartanak, hogy a volatilitás elszállása öngerjesztő folyamatot indít be: a nagyobb áringadozás miatt sokan zárják volatilitás-shortjaikat, részvényvételeiket és egyéb hasonló pozícióikat. Ez még nagyobb volatilitást okoz, az pedig még több kiszállást indukál. Ez akár egy komolyabb piaci összeomlás negatív spirálját is beindíthatja. (Erről korábban itt írtunk.)
A Federal Reserve szerdán egyhangú döntéssel 25 bázisponttal megemelte az irányadó alapkamatot, amely így a 3,75 százalék–4,00 százalék-os célsávba emelkedett. 
