1998 nyarán felforrósodott a hangulat a tőzsdéken. Oroszország, amely a vadkapitalizmus 6 éve alatt igen divatos befektetési terep lett, az olajár meredek zuhanása, na meg Jelcin elnök ügyetlen gazdaságpolitikája miatt összeomlott. Az orosz állam egészen szokatlan módszert választott a válságkezelésre: csődöt jelentett a saját, rubelben kibocsátott kötvényeire, pedig ilyenkor inkább a hazai valuta fedezetlen nyomtatását szokták választani, mint kisebbik rosszat.
Óriási bukó
Több se kellett a piacoknak, a szokatlan lépéstől, és a hatalmas bukótól, amit elszenvedtek az orosz kötvénypiacon, pánik tört ki világszerte. Túl sokan, túl sokat fektettek be Oroszországban, és végül egy méretes alap, az LTCM is bedőlt, na ezt már nem bírta a befektetők idegrendszere, attól féltek, hogy összeomlik a világ pénzügyi rendszere, ami végül csak 10 év múlva történt meg, egész más okokból.
Az LTCM veszteségét végül az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed vezényletével és sok nagybank részvételével kifizették, az alapot később felszámolták, a világösszeomlás elmaradt. Ugyanakkor szárnyalni kezdett az olajár, ismét ömlött a dollár Oroszországba, a válság gyorsan elmúlt, októberben már hatalmas szárnyalás zajlott mindenhol, mintha mi sem történt volna. A már teljesen alkalmatlan Jelcint pedig bő egy évvel később Putyin váltotta.
Hasonlóság
Kérdés, hogy megismétlődhet-e mindez most? Megint augusztus közepe van, ezúttal Törökország van súlyos gazdasági válságban, valutája szabadesésben, kötvényhozamai az egekben. Itt nem külső tényező játszott szerepet, mint az olajár Oroszországban, hanem az, hogy a török gazdaság több éve túlpörög, hitelből növekszik, felborult a költségvetési és a fizetési mérleg hiánya, ilyenkor kiigazítás nélkül egy gazdaság törvényszerűen összeomlik.
A 20 évvel ezelőttihez hasonló reakciót pénteken láthattuk az OTP piacán, noha minket most nem érint az ügy, akkor azért még egy blokkba soroltak minket az oroszokkal befektetési szempontból. Pénteken az európai bankok zuhantak, noha közülük komolyan három kerülhet csak bajba, ha Törökország fizetésképtelenné válik, ráadásul a spanyol, francia és olasz bankokat ebben az esetben majdnem biztos, hogy megtámasztja valahogy az EKB, legalábbis olyan megoldást keres, hogy ne dőljenek be és ne terjedjen tovább a válság a bankrendszerre.
Eltérés
Ami lényeges különbség a 20 évvel ezelőttivel szemben: nincs tele a fél világ török eszközökkel, mint akkor orosszal, ezért nem keletkeznek akkora hiányok, és tovább sem terjed a járvány, mint az egy évvel korábbi, 1997-es ázsiai válságban, hisz akkor fél Ázsia túlértékelt valutákkal üzemelt, végül mindegyiket kiigazította a piac. A török gazdaság mérete sem akkora, hogy felborítsa a világgazdaságot, és bár 400 milliárd dollár körüli adósságállománya elég csinos összeg, az eléggé eloszlik a hitelező országok között.
Van még egy nagy különbség: ma van a világban több mint 10 ezermilliárd dollár többletpénz, amit a nagy jegybankok nyomtattak az eszközvásárlási programok során. A részvény-, és kötvényárakat eddig is ez az irdatlan pénz tartotta a magasban, ez itt van most is a piacon, befektetési lehetőséget keres. Legfeljebb eladják a bankpapírokat, biztos, ami biztos, és vesznek Apple-t és Amazont, ahogy pénteken is tették. Ezek alapján, bár lehetnek nagy ijedelmek, a 20 évvel ezelőtti összeomláshoz hasonlóra nagyon kis esélyt látunk.
Történelmet írt Ana Brnabic. 
