Nifty Fifity
Előfordult már a részvénypiacokon, hogy egyre több részvényt kezdtek eladni a befektetők, végül már majdnem mindent adták, de volt egy csoport, amelyet nem, sőt még vettek is belőle a többi helyett. Egy ilyen klasszikus eset a 70-es években zajlott, a nagyjából 50 darab favorizált részvényt el is nevezték Nifty Fifity-nek (különleges ötven), de végül, amikor már mindenki bevásárolt belőlük, és értékeltségük a teljesítményükhöz képest irreálisan magas lett, ők is összeomlottak, és sokáig gyengébben is szerepeltek, mint más papírok.
Most úgy tűnik, hasonló folyamat kezd kibontakozni, de ez már nem csak az amerikai tőzsdét, sőt, nem is csak a részvénypiacot érinti, hanem kiterjed a világ szinte minden befektetési eszközére. A tőkepiac globális, könnyen mozog a pénz az egyes befektetési termékek és az egyes piacok között, sokkal többen vehetnék részt most ebben, mint a 70-es években.
Öreg a bika, de túl sok a pénz
A jelenség alapját az adja, hogy 2009 márciusa, azaz több mint 9 éve tart az emelkedő trend az amerikai tőzsdéken, de nagyjából az összes fejlett ország részvénypiacán is. Nálunk ez már nem volt ilyen egyértelmű: az első nagy, 2009-2010-es fellendülés megtört, komoly visszaesés következett be, és csak bő 3 éve kezdett szárnyalni a BUX, igaz, meg is döntötte korábbi, 2007-es csúcsát, sőt, jócskán túl is lépte. Idén februárban tetőzött, és most főbb részvényeink lényegesen lejjebb vannak, mint az év eleji csúcson. A jelenség azonban sokkal széleskörűbb: az európai tőzsdék is el vannak maradva korábbi legmagasabb értékeiktől, de ami különösen érdekes, hogy az arany ára is lefelé tart.
A világban rengeteg a pénz, hisz a nagy jegybankok által az eszközvásárlási programok során bő 10 ezer milliárd dollár került ki, és bár az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már havi 50 milliárd dollárt visszavon ebből, az EKB még év végéig pénzt juttat a piacra, és a japán jegybank is ezt teszi, így egyelőre nem fogy ez az összeg.
A mánia iránya
Az amerikai tőzsdeindexek közben igen magasan vannak: a főleg technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq örökös csúcson, az S&P 500 pedig olyan magasan, aminél csak a januárban ért többet pár napig. Nyilvánvaló, hogy a tőke errefelé áramlik, viszont ha jobban megnézzük, csak a részvények egy kisebb csoportját veszik célba. Ezek abból az iparágból kerülnek ki, amelyek az elmúlt 10 évben húzóágazatnak minősültek, a legnagyobb internetes és technológiai cégekről van szó.
Áremelkedésük tulajdonképpen az elmúlt egy évben vált meredekebbé, miközben értékeltségük alapján egyre inkább elszakadnak a realitásoktól: olyan magas jövőbeni nyereséget áraznak, ami a mostani adatok és a piac várható telítődése alapján elképzelhetetlenek. De melyek is ezek a cégek? Ahogy ilyen mániáknál lenni szokott, már kezdőbetűikből mozaikszót is alkottak: FANG, vagyis Facebook, Amazon, Netflix és Google. Valóban ezek a cégek vezeti a mániát, de csatlakozott hozzájuk a Microsoft is.
Túl nagyra nőttek
Ezeknek a cégeknek van egy különlegességük: olyan nagyra híztak a nagy áremelkedésben, hogy a világ legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú cégei lettek belőlük. Némelyik az ezermilliárd dollárt közelíti, ami bizony a tizede a jegybankok által kiszórt pénznek, így pár ilyen cég már fel is tudja szippantani annak nem kis hányadát. Ez egyúttal meg is magyarázza, miért tudja ezen cégek árfolyamának vég nélküli emelkedése ellensúlyozni a világ sok más instrumentumának esését.
|
| Amazon, egy év |
A legnagyobb növekményt az Amazon tudhatja magáénak: jelenleg 1800-1850 dollár az árfolyama és 900 milliárd a kapitalizációja, tavaly októberben 1000 dollár volt az ár, vagyis 400 milliárd a cég összértékének növekménye. A Google esetében a növekmény nagyjából 200 milliárd tavaly ősz óta, a Microsoft esetében nagyjából 300 milliárd, a Facebooknál „mindössze” 100 milliárd.
Pofára esés
Nos, ez utóbbi tegnap egyetlen pillanat alatt eltűnt. A Facebook árfolyama 20 százalékos mínuszban nyitott egyik napról a másikra, miután a cég profitfigyelmeztetést adott ki, jelezve, hogy vége a gyors nyereségnövekedésnek. Nos, akik vég nélkül vették a Facebookot az elmúlt hónapokban, máris méretes bukóban vannak, Kérdés, hogy átgondolják-e ezt a helyzetet a többi mániapapírnál, és elkezdik zsebre tenni az azokban meglevő nyereséget, vagy megvárják, amíg ott is eljön a hasonló, csúnya vég.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
