Carl Icahn azt mondta a CNBC-nek, hogy szerinte túl sok egzotikus, nehezen áttekinthető, pontosabban nehezen megérthető tőkeáttételes termék van a piacokon, és ezek előbb-utóbb összeomlást fognak okozni. Ezek a termékek elsősorban az ETF-ek és ETN-ek, melyek adott részvények, részvényindexek vagy egyéb piac mérőszámok derivatívái, vagyis belőlük származtatják őket, sokszor tőkeáttétellel, és nem könnyen áttekinthető mechanizmussal.
Egyszerű és bonyolult
Míg egy határidős termék viszonylag egyszerű, mivel egy adott részvény, áru vagy akár tőzsdeindex jövőbeli árfolyamára kötik, viszonylag jól kiszámítható a mozgása, hisz szigorúan követi az alapterméket, az attól való eltérést az aktuális kamatszint határozza meg. Az ETF-ek és ETN-ek viszont a legkülönfélébb mechanizmusok szerint lehetnek összeállítva, emiatt nehéz áttekinteni őket, és ami még nagyobb baj, sokan nem mérik fel a várható árfolyammozgásukban rejlő külön kockázatokat.
Intő példa
Az egyik legjobb példa erre a VXX nevű ETN, amely elsőre egy viszonylag kockázatmentes instrumentumnak tűnik, valójában a mechanizmusa miatt már több hónapos távon is egy garantált pénznyelő, több éves távon pedig biztosan töredékére esik, vagyis a befektető elveszti egész pénzét. Nyerni csak igen rövidtávon lehet vele, olyan esetben például, mint a mostani nagy tőzsdei esés volt. kaszinó szteroidokkal, mondja erre Carl Icahn.
A VXX eleve egy meglehetősen elvont termékből, a VIX-ből van származtatva. A VIX egy úgynevezett félelem index, hivatalosan volatilitás index, ami akkor alacsony, ha a piacok emelkednek, vagy akár stagnálnak, és igen kicsik a kilengések. Ilyenkor értéke 10-15 közötti, de az utóbbi időben 10 alatti is előfordult. Amikor viszont pánik söpör végig a piacokon, akkor értéke hamar 50 fölé is felszalad. Logikusnak tűnik, hogy az ember megvesz egy ilyen terméket, 10 alá sokkal úgysem eshet, viszont egyszer csak felszalad 50 fölé. Igen ám, de ez nem egy részvény, nem testesít meg semmilyen jogot, csak egy egyszerű mérőszám, amit értelemszerűen nem lehet megvenni.
|
| VIX, 3 év |
Igény viszont persze volna rá, megalkottak hát egy olyan értékpapírt, a VXX nevű ETN-t, ami ezt az indexet követi. Csakhogy ennek mechanizmusa bonyolult, a lényeg viszont az, hogy békésebb időkben a VXX értéke havi 4 százalékos mértékben csökken, akkor is, ha a VIX meg sem mozdul. Így, amint a grafikonon is látható, értéke stabilan és biztosan fogy. Csak akkor ugrik egy nagyot, amikor a részvénypiac beszakad, így például most 30-ról 50 fölé ugrott fel, miután két év alatt 500 ról zuhant le.
|
| VXX, 3 év. |
Könnyelmű vevők, nagy bukó
Nyilvánvaló így, hogy ez a termék csak a legprofibbaknak való, mégis sokan megveszik, mert nem ismerik a mechanizmust, és nem néznek rá a grafikonra sem. Icahn szerint ezekből egyre több van a befektetőknél, és idővel annyi pénzt fognak vele veszteni, hogy a veszteségek fedezésére részvényeiket is ki kell szórni, és ekkor jön majd a nagy összeomlás, ami akár az 1929-essel is vetekedhet majd. Hozzá kell persze tenni, hogy az ETF-ek és ETN-ek kibocsátói csendesen megnyerik ezen összeg egy részét, ők nem vállalnak kockázatot.
A mostani tőzsdei zuhanásban a XIV nevű ETN okozott gondot, ami működésében nagyjából fordítottja a VXX-nek, olyan veszteséget okozva a befektetőknek, hogy a kibocsátó Credit Suisse úgy döntött, ki is vonja a terméket a piacról. A Carl Icahn szerint felvázolt összeomlás elkerülésének egyik módja lehetne, ha felülvizsgálnák ezeket a termékeket, és esetleg korlátoznák, milyen típusúak bocsáthatók ki, és milyenek nem.
Előbb még talpra állunk
Icahn szerint egyébként most még magához tér a piac, nem egyből jön a nagy összeomlás. Tegnap mindenesetre meg is jött a felpattanás, az amerikai indexek méretes emelkedéssel zárták a napot, különösen a napon belüli minimumaikhoz képest. Icahnt egyébként nem érheti az a vád, hogy általában pesszimista lenne: Trump megválasztásának másnapján jól bevásárolt részvényekből, és az idő őt igazolta, hisz jött a 15 hónapos emelkedés, amit most először szakított meg korrekció.
Évi 1 millió forint a közszférában dolgozóknak. 
