A végleges eredmények szerint a szavazók 67,3 százaléka támogatta, 36,3 százaléka pedig ellenezte a fegyvertartás szabályainak szigorítását. A választási részvétel 43,34 százalékos volt. Az alpesi köztársaság lakosságának több mint 27 százaléka rendelkezik lőfegyverrel. Ez az arány az egyik legmagasabb Nyugat-Európában egy genfi kutatóintézet szerint.
A jobboldali Néppárt és a hagyományos svájci lövészklubok ellenezték a félautomata fegyverek tartásának szigorítására vonatkozó kezdeményezést, amelyet a fegyverbirtoklás jogának teljes eltörlése felé tett első lépésnek tartanak.
A helyi kormány azonban azzal érvelt, hogy Svájcnak a merevebb európai uniós szabályozást kellene követnie a kérdésben, vagy kockáztatja kizárását az uniós biztonsági és bevándorlási együttműködésekből. Az alpesi köztársaság ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de számos szerződés köti a tömbhöz, és a schengeni övezetnek is része. Az unióban a 2015-ös franciaországi merényleteket követően módosítottak a fegyvertörvényen.
Ugyanakkor a svájci szavazópolgárok 66,4 százaléka mondott igent arra, hogy vonják meg az adókedvezményeket a svájci székhelyű nemzetközi vállalatoktól, valamint növeljék a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett nyugdíj-hozzájárulás mértékét.
A székhelyét Svájcban fenntartó mintegy 24 ezer külföldi vállalat, attól függően, hogy melyik kantonban jegyezték be, 7,8 százalék és 12 százalék közötti mértékű társasági adót fizetett, míg a "normál", hazai vállalatok társaságiadó-kulcsa 12 és 24 százalék között mozgott. A kantonok eltörlik a hazai vállalatok adókulcsait, és minden cég egységesen, a multinacionális vállalatokra érvényes szabályok szerint fog adózni.
Baloldali pártok attól tartottak, hogy az új szabályozás következtében jelentősen csökkennének az adóbevételek. Támogatásuk megnyerése érdekében a kormány összekapcsolta a szavazást a nyugdíjkérdéssel.
Komolyabb változásokról is írt. 
