Élesen bírálta a magyar kormányfőt Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter egy most megjelent interjúban.
Forrás: Wikipédia/Krzysztof Dubiel
„Számomra Soros György gyalázása volt az utolsó csepp a pohárban. Ezek a módszerek a 20. századra emlékeztetnek, és ezt nem kéne megismételni. A cinizmusa pedig túlmegy azon a határon, ami egy Magyarországhoz hasonló civilizált helyen megszokott”
- mondta Radoslaw Sikorski Orbán Viktorról a Válasz Online-nak. A politikus, aki 2007 és 2014 között volt Lengyelország külügyminisztere, hozzátette: korábban szívélyes volt a kapcsolata a magyar kormányfővel, ezt azonban megváltoztatta a Magyarországon véghezvitt politikája.
"Nem ezért harcoltunk"
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar kormányfő sokkal ügyesebb politikus, mint Jaroslaw Kaczynski (a lengyel Jog és Igazságosság elnöke), beszél angolul, tudja, mikor kell visszavonulni, és elég bölcs volt ahhoz, hogy az Európai Néppártban maradjon (nem úgy, mint Kaczynski pártja).
De ettől még ezt mondaná neki:
„Nézd, az a fajta haveri kapitalizmus, amit létrehoztál Magyarországon – ahol emberek az állammal fenntartott jó kapcsolat miatt gazdagodnak –, az nem az, amiért a 80-as évek végén és a 90-es évek elején harcoltunk, együtt a szükségben.”
Magyar kotta
Sikorski beszélt arról is, hogy a „magyar vezetés jelentős részének még mindig Trianon-traumája van”, a lengyel autoriterek pedig „magyar kottából játszanak”:
„Előbb megszállták az alkotmánybíróságot, aztán a közmédiát és az állami vállalatokat. Attól tartok, Lengyelország és Magyarország borzalmas dolgot tesz: újjáéleszti a nyugat-európaiak Kelet-Európa-képét. 25 évig keményen dolgoztunk azon, hogy normális európai országoknak tartsanak minket, most pedig megint valami egzotikumnak tűnünk – valami keletinek, más politikai kultúrával. És ez már csak azért sem jó, mert az ember azzal szolidáris – pénzügyileg vagy a védelem terén –, akit a saját civilizációjából valónak tekint. A lengyel és a magyar nacionalisták azt a benyomást keltik, hogy összeférhetetlenek az európai értékekkel, ami szörnyű károkat okoz, és évekbe telik majd helyrehozni őket”
- mondta a politikus-újságíró a Válasz Online-nak adott interjúban.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettő átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
2025 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.
Megelőzte a Volkswagen a Teslát az európai elektromosautó-piacon: már ők adják el a legtöbb járművet ebben a kategóriában. A belső égésű motorral ellátott autókból visszaesett az eladási szám a német autógyártónál, de így is vezető szerepet tudtak betölteni.
A magyar államadósság jelenleg a befektetésre ajánlott kategória alsó határán található. A három nagy hitelminősítő közül az egyiknél (S&P) már csupán egy lépés választ el minket a befektetésre nem ajánlott besorolástól. A GKI számba veszi a lehetőségeket.
Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban már inkább pesszimistán nyilatkoztak, hiszen 2 százalékos GDP-t várnak, ami jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat. A forint is túl lehet a zenitjén, és a lassú leértékelődés végén 392 forintba kerülhet egy euró 2026 végére.
Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.
Eközben Kijevben továbbra is fáznak. 
