Alekszisz Ciprasz - ő vezeti ki Görögországot az euróövezetből? Fotó: EPA/ALEXANDROS BELTES

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde levélváltásából idéz a hétfői Financial Times. A lap szerint a görög kormány olyan közel jutott ahhoz, hogy hátralékba - vagyis technikailag törlesztési csődbe - kerüljön az IMF-hitel esedékes részével, hogy Ciprasz személyesen írt Lagarde-nak, közölve az IMF vezetőjével, hogy Görögország nem tud fizetni, ha az euróövezeti jegybank nem oldja fel azonnal a rövid futamidejű görög adósságpapírok kibocsátására bevezetett korlátozást.

A valutaalapnak járó törlesztési hányadot Athén végül egy ritkán használt "vészhelyzeti IMF-számla" aktiválásával fizette ki, vagyis gyakorlatilag az IMF-től vett fel kölcsönt ahhoz, hogy az IMF-nek fizetni tudjon - írta a Financial Times.

Már csak egy hajszálra a csőd

A brit lap szerint az ügy felveti azt a kérdést, hogy Görögország milyen közel járhat a csődhöz. Az IMF-nek a jövő hónapban további 1,5 milliárd euró adósságrészt kell törleszteni, miközben a görög kormánynak már a bérek és a nyugdíjak folyósításához szükséges összegek előteremtése is nehézséget okoz - áll a Financial Times írásában.

A lap bennfentes forrásai szerint az IMF igazgatótanácsának zárt ajtók mögött tartott múlt heti ülésén Poul Thomsen, a valutaalap európai osztályának igazgatója figyelmeztette a testületet: a görög gazdasági reformcsomagról folyó tárgyalások olyan mértékben eredménytelenek, hogy az IMF esetleg kénytelen lesz visszatartani a jelenlegi görög pénzügyi segélyprogram 7,2 milliárd eurós következő juttatásából a valutaalapra jutó 3,6 milliárd euró folyósítását.

"Nagyon messze vagyunk egy olyan (megoldástól), amelyet az IMF saját szabályainak alapvető megsértése nélkül támogatni tudna" - mondta a Financial Timesnak egy IMF-illetékes.

Ha nem fizetnek, bukják az eurót

Londoni pénzügyi elemzők szerint ha Görögország törlesztési csődbe kerül, azzal euróövezeti tagságának is vége.

A Commerzbank elemzése szerint ha beáll a szuverén törlesztésképtelenség, annak automatikusan azt kell maga után vonnia, hogy Görögország távozik az euróövezetből, mivel az államkötvények és a görög bankoknak a kormánnyal szembeni egyéb követelései is elértéktelenednek. A görög jegybank ugyanakkor - az euróövezeti jegybankrendszer tagjaként - fizetésképtelen bankoknak nem nyújthat pótlólagos likviditást az EKB vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA), így a görög bankrendszer elesne az eurójegybank likviditásforrásaitól. A Commerzbank főközgazdásza szerint ez gyakorlatilag azzal érne fel, hogy Görögországot kizárják a valutaunióból, legalábbis ha érvényesül "a gazdasági józan ész".

A Moody's szerint Görögország távozása esetén a legnagyobb veszélyt a bizalmi sokk okozná, amely felforduláshoz vezethet az euróövezeti államkötvény-piacokon. Ha egy ország kilépne az euróövezetből, az megmutatná, hogy a valutaunión belüli széttartó költségvetési és gazdasági folyamatokra nem a hazai költségvetési és gazdaságpolitika módosítása az egyetlen lehetséges válasz.