A GKI az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy a növekedést továbbra is elsősorban a belföldi felhasználás emelkedése ösztönzi. A magas bázis miatt azonban már idén is jelentősen csökken az EU-ból érkező források dinamizáló ereje. A közeljövőben az EU növekedése is lassul, az előrejelzések egyre pesszimistábbak. Magyarországon 2018 végén az inflációs és költségvetési folyamatok - a világpiaci energiaárak csökkenése és az EU-transzferek beömlése következtében - kedvező képet mutattak.
A gazdaságkutató szerint a magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt, ami éves összehasonlításban nagyjából 6 százalékkal nőtt. A fogyasztás 5, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15 százalékkal bővült. A behozatal (5,5 százalék) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4 százalék).
A magyar növekedés az EU-ban Lengyelország mögött - Lettország társaságában -, a második-harmadik lehetett. A 4,6 százalék körüli tavalyi GDP-növekedés jóval gyorsabb a bárki által vártnál, a GKI 2017 őszi 3,8 százalékos prognózisa a legjobbak közé tartozott, míg a piaci konszenzus 3,4 százalék volt.
A prognózis szerint 2019-ben az EU-transzferek tovább nőnek, de már csak 5 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek növekedése a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6,5 százalék körülire fékeződhetett. A GKI idén 5-5,5 százalékos dinamikát vár, ami magas ütem: a reálkeresetek ötödik éve emelkednek gyorsabban a GDP-nél, ami a versenyképesség javításának szükségességére hívja fel a figyelmet.
A GKI közleménye kitér arra, hogy az októberben még 3,8 százalékos infláció decemberre 2,7 százalékosra csökkent, főleg az üzemanyagárak két hónap alatt bekövetkezett 12 százalékos csökkenése következtében. Azonban ez is a harmadik legmagasabb volt az EU-ban. Ráadásul az MNB által különösen figyelt, az átmeneti hatásoktól megtisztított úgynevezett adószűrt maginfláció tovább emelkedett, és decemberben már megközelítette a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt a jegybank szóban már jelezte, hogy lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását, ezt követően a forint 1,5 százalékkal erősödött. Bár januárban az üzemanyagárak ismét emelkedésnek indultak, megnőtt az esélye a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb idei áremelkedésnek és valamivel kevésbé gyengülő forintnak.
Decemberben a magyar államháztartás az elmúlt években megszokott hatalmas (2017-ben csaknem 200 milliárd forintos) deficit helyett közel 400 milliárd forint többletet mutatott. Ez elsősorban az EU-transzferek beérkezésének volt a következménye, az éves összeg mintegy fele ugyanis az utolsó hónapban jött be. Továbbá - nyilván az EU hiánycsökkentési felhívása és az államadósság csökkentése érdekében - az elmúlt évekre jellemzőnél sokkal kisebb volt a decemberi "pénzszórás" is. Az éves pénzforgalmi hiány így a korábban feltételezhetőnél sokkal kevésbé, csak mintegy 75 milliárd forinttal haladta meg az előirányzottat. Emellett a hiány jelentős része, mintegy 450 milliárd forint az EU-támogatások megelőlegezéséből adódott. Mivel ez utóbbi nem része az EU módszertana szerinti hiánynak, a tavalyi GDP-arányos deficit a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb, 2 százalék közeli lehetett, igaz így is az egyik legmagasabb az EU-ban. A GDP-arányos államadósság pedig a 2017. évi 73,3 százalékról - tekintettel az év végi erős forintra is - 71 százalék körülire mérséklődhetett.
Az Európai Parlament képviselői szerdán nagy többséggel szavazták meg állásfoglalásukat. 
