Az akták közötti számarányánál jóval nagyobb mértékben kutatják a történészek és az érdeklődők az értelmiségről és az egyházakról szóló ügynöki jelentéseket
Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a Nyílt Társadalom Alapítvány és az 1956-os Intézet közös rendezvényén, hogy a másik 19 millió emberről készített jelentéseket is tanulmányozni kell, majd Konrád György írót idézve hozzátette: "az értelmiség pompásan ért ahhoz, hogy mítoszokat gyártson".
Aránytalanságként értékelte, mégis érthetőnek mondta ugyanakkor, hogy noha az 1956-os forradalom és szabadságharc egy nagyon szűk metszetét teszi ki a kommunizmus időtartamának, mégis az ez után következő megtorlásokat is sokan kutatják.
| Kenedi: ügynök volt az elit nagy része |
Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója beszédében hangsúlyozta: a Kenedi-bizottság jelentése államigazgatási, történelmi és levéltári szempontból egyaránt fontos. A kormánynak készített dokumentum azonban nem csak a magyarországi szovjet típusú rendszer kutatásáról, hanem a rendszerváltásról és arról is szól, hogy az országnak jelenleg mi a véleménye a titkosszolgálati jelentésekről. Rév István, a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatója kifejtette, hogy "a dossziékat fel kell szabadítani", s az egykori megfigyelteket nem illetheti meg kevesebb jog, mint a történészeket. Hozzáfűzte: "ha a történelmet nem tárjuk fel, az ellenségünkké válik".
MTI
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
