|
Aggodalomra nincs ok A hiány ugyan 2,5 százalékra nőtt, a kormányzat éves célja azonban 2,7 százalék, ráadásul Varga Mihály péntek délelőtti sajtótájékoztatójának az a címe: a várakozásoknál is jobban alakultak a 2013. évi költségvetés számai. |
A KSH adatai szerint a kormányzati szektor 2013. első három negyedévi hiánya az előzetes adatok szerint 555,6 milliárd forint volt, a GDP 2,5%-a, amely az előző év azonos időszakának hiányánál 168,0 milliárd forinttal, GDP arányosan 0,7 százalékponttal volt magasabb. A kiadások gyorsabban nőttek, mint a bevételek; a 2013. harmadik negyedévi hiány 174,1 milliárd forint volt, a GDP 2,4%-a, amely 94,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2013 első három negyedévében a kormányzati szektor bevétele 10 047,1 milliárd forint, kiadása 10 602,7 milliárd forint, hiánya 555,6 milliárd forint volt.
A bankoktól és az energiaszolgáltatóktól jött pluszpénz
A bevételek 2012 első három negyedévéhez képest 5,9%-kal emelkedtek. A jövedelemadó-bevételek 6,7%-kal növekedtek, amely egyrészt a hitelintézeti járadék, másrészt az energiaellátók jövedelemadója növekedésének tulajdonítható. A termelési- és importadó-bevételek (4,7%) – ezen belül az áfabefizetések 2,8%-kal – és a társadalombiztosítási hozzájárulások (3,6%) emelkedtek, a tőkeadók esetében (12,4%) csökkenés mutatkozott.
Sok pénz ment az árvízre és nyugdíjakra
|
A III. negyedév eredménye 2013 III. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 417,8 milliárd forint, kiadása 3 591,9 milliárd forint, hiánya 174,1 milliárd forint volt. A bevételek a III. negyedévében 5,5%-kal, a kiadások 8,2%-kal növekedtek növekedtek az előző év azonos időszakához képest, |
2013 első három negyedévében 7,3%-kal növekedtek a kiadások az előző év azonos időszakához viszonyítva. Legnagyobb mértékben a felhalmozási kiadások (24,9%) növekedtek, amelyhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, az egyéb középületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá. A folyó termelőfelhasználás (8,9%), a kamatok (6,8%), a munkavállalói jövedelem (5,3%) és a pénzbeni társadalmi juttatások (3,6%) szintén bővültek. Utóbbi növekedésében a legnagyobb szerepet a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 9,2%-os bővülése játszotta.
20 perces kihagyás miatt volt minden. 
