A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) előzetes, 2010. évi regionális adatai a régiók közötti különbségek és a hazai gazdaság főváros-központúságának további fokozódását jelzik. Az egy főre jutó GDP értéke az országos átlaghoz képest 0,5–1,8 százalékponttal csökkent a lemaradó Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld régiókban az előző évihez képest. A fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúl említett mutatójának értéke a 2010. évi 3,5 és 1 százalékpontos növekedés ellenére is a 2007. évi szint alatt maradt.
A hazai GDP közel 50 százalékát Közép-Magyarországon állítják elő
A bruttó hazai termék 2010-ben 26 748 milliárd forint volt piaci beszerzési áron, melynek 49,6 százalékát Közép-Magyarországon, 25,2 százalékát a Dunántúlon állították elő és ugyanekkora arányt képviselt az Alföld és Észak nagyrégió is. Az előző évihez képest a központi régió és a dunántúli országrész részesedése azonos mértékben, 0,4 százalékponttal nőtt, az alföldi és északi térségben lévő régiók részaránya pedig 0,8 százalékponttal csökkent.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2010-ben országosan 2 millió 675 ezer forint volt, az egy évvel korábbi értéket folyó áron 119 ezer forinttal haladta meg. A fajlagos mutató értéke valamennyi régióban növekedést mutatott, közülük a legjelentősebb a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régióké volt, és amelyek 9,1 és 5,7 százalékponttal nőttek a gazdasági válság 2009. évi alacsony szintjéhez képest.
Észak-Magyarországon a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP
Az egy főre jutó GDP alapján a régiók közötti különbségek 2010-ben tovább nőttek, miközben a fejlettségi rangsoruk nem változott az előző évihez képest. Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2008-ban 2,6-szerese, 2009-ben 2,7-szerese, 2010-ben pedig 2,8-szerese volt a 2008 óta utolsó helyen álló észak-magyarországinak. A vidéki régiók esetében a két szélső értéket képviselő Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország e mutatója közötti különbség lényegesen kisebb, 1,6-szeres volt 2010-ben.
A megyék fejlettségi sorrendjében 2010-ben, az egy főre jutó GDP alapján nem volt jelentősebb mozgás; 7 megye megőrizte a helyét, 4–4 megye egy, 2–2 megye két helyet javított, illetve rontott pozícióján. A főváros országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je az országos átlagnak 2,3 –szerese volt 2010-ben, amely 3,2, 11,1, illetve 14,6 százalékpontos növekedés 2009, 2008 és 2007-hez képest. Budapest mellett országos átlag feletti értékkel Győr-Moson-Sopron, és Komárom- Esztergom megyék rendelkeztek.
Pest megye az élen - Nógrád leghátul kullog
Pest megye egy főre jutó bruttó hazai terméke 2010-ben 79,7 százaléka volt az országos átlagnak, ami 13,4 százalékpontos csökkenés a 2007. évihez képest. A rangsor utolsó két helyén továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye osztozik, fajlagos mutatóértékük lemaradása az országos átlagtól 46,5 és 55,3 százalékos volt.
Budapest és Nógrád megye közötti különbség – az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték alapján – tovább nőtt, 2009-ben 4,9-szeres, 2010-ben 5,2-szeres volt. E fajlagos mutató alapján rendezett megyei rangsor élén álló Győr-Moson-Sopron és az utolsó helyen álló Nógrád megye között 2,5-szeres volt a különbség 2010-ben, szemben a 2009. évi 2,3-szeres aránnyal.
Uniós összehasonlításban a 2010. évi magyarországi GDP az EU átlagánál 35,2 százalékkal kevesebb. A fajlagos mutató vásárlóerő paritáson mért értéke 3,3 százalékponttal haladta meg a 2007. évit, mely szerint a gazdasági válság éveiben lelassult Magyarország gazdasági felzárkózása az európai uniós átlaghoz. 2010-ben régiós szinten egyedül Közép-Magyarország mutatója haladta meg a közösség átlagát.
2020 óta van érvényben. 
