Továbbra is csúcs közelében a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 16 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 14 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 13 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így október-december átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 703 ezer fő volt. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,3 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66,9 százalékos szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt az előző havi 3,8 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3,7 százalékos szint után.
2022 decemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 230,4 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is igen alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték 8 ezer fővel kevesebb. A tárgyhónapban összesen 30,1 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 9,6 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 19,4 százalékkal nőtt, közölték a Magyar Bankholding elemzői.
A magyar munkaerőpiac továbbra is a korábbihoz hasonló stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a foglalkoztatottságra, az aktivitás is csúcson van, mivel láthatóan az inaktívak is visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is erős, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem jelentkeztek érdemben a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából.
Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiaci feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről. A jelenlegi legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzpiaci változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is meglévő munkaerőkereslet egyben erősíti az aggodalmakat a továbbra is erőteljes infláció kapcsán, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez, erősítve a vállalatok további áremelési szándékát. Visszafogott, 4 százalék környékére emelkedő munkanélküliségre számítunk az idei évben átlagosan a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac. Így a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költségek megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
