|
| Kiégett autók a göteborgi Frolundában 2018. augusztus 14-én. EPA: ADAM IHSE |
„Tényleg dühös vagyok. Mi a francot csináltok?” – fakadt ki Stefan Lofven svéd miniszterelnök a helyi közszolgálati rádióban, miután fiatalokból álló bandák mintegy száz autót gyújtottak fel vagy rongáltak meg egyéb módon a hét elején számos svéd városban.
Hat év börtönt is kaphatnak
A kormányfő értetlenül állt a vandalizmus előtt, és az elkövetők megbüntetését ígérte: „Ti magatok romboljátok le a saját és szüleitek életét, a környéketeket. A társadalom határozottan fog reagálni az ilyen cselekményekre. Már jelentősen szigorítottuk a súlyos vandalizmusért járó büntetéseket, ősszel pedig a mentőszolgálatokat érő támadások ellen is törvényt nyújtunk be” – mondta a szociáldemokrata politikus.
Hasonlóan keményen fogalmazott a svéd igazságügyi és bevándorlási miniszter. „Reméljük, hogy el tudjuk fogni ezeket a gengsztereket, és megkapják a megérdemelt büntetésüket” – jelentette ki Morgan Johansson. A súlyos vandalizmusért ma már akár hat év börtönbüntetés is járhat Svédországban.
Mindez azt jelzi, hogy a svéd kormánynak is kezd elege lenni a külvárosi negyedekben tapasztalható állapotokból. De mi történt pontosan hétfő este, és mi állhat a vandalizmus hátterében?
Szervezett akciók
Hírügynökségi jelentések szerint a gyújtogatások többsége a második legnagyobb svéd városban, Göteborgban, valamint a közeli iparvárosokban, például Falkenbergben és Trollhattanban történt. Autók lángoltak a fővárosban, Stockholmban, valamint Helsingborgban és Malmőben is. Csak Göteborgban húsz helyszínre kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. Sérülésről nem érkezett jelentés.
A támadók maszkot viselő fiatalok voltak: kis csoportokban közelítették meg az autókat, betörték az ablakaikat, gyúlékony folyadékot locsoltak szét az utastérben, majd meggyújtották a folyadékot. Szemtanúk szerint néhányan kővel dobálták meg a kiérkező rendőröket.
A nyomozók szerint a támadás-sorozatot előre kitervelten hajtották végre a tettesek, akik valószínűleg a közösségi médiában szerveződtek. „Szinte olyan volt, mint egy katonai akció” – jegyezte meg a svéd miniszterelnök.
Fiatal bandák
A hatóságok szerint a támadást tizen- és huszonévesekből álló bandák követték el. A svéd rendőrség elfogott egy 16 és egy 21 éves fiatalt, a török rendőrség pedig szintén őrizetbe vett egy fiatalt a török határon, aki a gyanú szerint részt vett a vandalizmusban, írja a The Local.
Bár a gyújtogatások motivációja nem ismert, a nagyrészt bevándorlók lakta negyedekben rendszeresen történnek hasonló támadások. Hivatalos statisztikák szerint idén január és július között 1835, tavaly ugyanebben az időszakban pedig 2263 hasonló gyújtogatást regisztráltak Svédországban. A nyári szünet vége előtt minden évben megnő az ilyen esetek száma.
2013-ban pedig hasonlóan súlyos gyújtogatás-sorozatra került sor Stockholm szegényebb, nagyrészt bevándorlók lakta külvárosaiban, például Husbyben, Hagsatrában, Ragsvedben és Skogasban. A gyújtogatásokat akkor az váltotta ki, hogy a rendőrök lelőttek egy machetével fenyegetőző férfit.
A nyugodt negyedekben is gyújtogatnak
Hírügynökségi jelentések szerint a mostani támadások nem csak a problémás körzeteket, a nagy munkanélküliséggel sújtott külvárosokat érintették. Olyan negyedekben is lángoltak az autók (például a götenborgi Frölundában), amelyek eddig nyugodtnak számítottak.
A történtek tovább fokozzák a vitát a bevándorlásról és a biztonságról a szeptemberi parlamenti választások előtt. Bár a kormányzó szociáldemokraták népszerűsége mélyponton van, előrejelzések szerint még így is ők végeznek majd az első helyen. A baloldali párt a voksok 25 százalékára számíthat, az ellenzéki, liberális-konzervatív Mérsékelt Párt húsz százalékon végezhet, a bevándorlás-ellenes Svéd Demokraták pedig 17 százalékot kaphatnak. A többi voks kis pártok között oszlik majd meg.
„Túl sokáig toleráltuk”
„Göteborgban félelmetes jelenetek játszódtak le. Ez nem tiltakozás, hanem szabotázs, amit Svédország túl sokáig tolerált. Ennek most véget kell vetni” – jelentette ki Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője.
Csupán a törvények szigorításával ugyanakkor - tesszük hozzá - aligha lehet tartós eredményt elérni, hiszen a gyújtogatások hátterében alapvetően társadalmi és integrációs problémák állnak. A kérdés, hogy miként lehetne szót érteni a bevándorló negyedek fiataljaival, akik elsősorban talán nem is tiltakozásból, hanem szimpla unalomból, feltűnési viszketegségből, a hecc kedvéért rombolnak.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
