Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerint az elmúlt években Magyarországon végrehajtott intézkedések azt eredményezték, hogy sikerült a magyar állampapírpiacon is elérni a közép-európai, alacsony államadósságú országokban jellemző adottságokat. A Magyar Nemzetnek adott interjúban a vezérigazgató közölte: kedvező hozamot biztosító és könnyen elérhető új lakossági állampapír júniusi elindításával a háztartásoknál lévő állomány öt év alatt megduplázódhat, a belső megtakarítás erősödésével pedig tovább csökkenhet a magyar gazdaság külső sérülékenysége.
Barcza György a napilap csütörtöki számában megjelent interjúban elmondta: a minden eddiginél egyszerűbb, kedvezőbb hozamot biztosító új lakossági állampapír bevezetésével a már meglévő állampapírokhoz képest magasabb kamat érhető el, ami fél év után 3,5 százalék, az első év végén négy százalék, majd ezt követően évente további fél-fél százalékpontos emelkedéssel az ötéves futamidő lejártával hat százalék.
A vezérigazgató ismertetése szerint a nyugdíjkötvény esetében a részletek kidolgozása előrehaladott, már csak néhány paramétert kell tisztázni: azt, hogy az infláció felett mekkora legyen a kamatprémium, illetve az adókedvezmény, az adótámogatás. Barcza azt mondta, készült egy felmérés a lakosság körében, amelyből az derült ki, hogy
a többség az új nyugdíjterméknél 15-25 százalékos adótámogatást tartana vonzónak.
Vagyis ugyanakkorát, mint a többi nyugdíj-előtakarékossági terméknél. Ebből a vezérigazgató arra következtet, hogy a kisbefektetők körében az elsődleges vonzerő nem a többlettámogatás, hanem a biztonság, a legtöbben nem akarnak spekulálni.
Emlékeztetett, hogy korábban a pénzpiaci befektetési alapok és a bankbetét volt a népszerű befektetési forma. Mára az állampapír ezek helyére lépett. Az átrendeződéshez kétségtelenül jelentősen hozzájárult a banki kamatok csökkenése, amely a 2012-ben jellemző 5-6 százalékról gyakorlatilag nulla százalékra olvadt. Ez idő alatt az állomány meg is feleződött, lekötött bankbetétekből az évek során állampapírokba mintegy 3000 milliárd forintot lehetett átcsatornázni, a pénzpiaci alapokból pedig több százmilliárdot. Ám a legutóbbi negyedéves adatok azt mutatják, hogy mára ez a korszak is lezárult.
Közlése szerint azzal, amit az elmúlt években végrehajtottak Magyarországon, sikerült a nagybani piacon elérni az alacsony adóssággal rendelkező közép-európai országok állampapírpiacának adottságait. A teljes államadósságon belül a devizaadósság állományát leszorították 20 százalékra, a lakosság által finanszírozott hányad eléri a 25 százalékot, ami azt jelenti, hogy a maradék 55 százalék az úgynevezett nagybani rész. Ez 40 százalékát adja a GDP-nek, ami hasonló a cseh, lengyel, szlovák nagybani állampapírpiacok méretéhez. Mint mondta, mára eljutottunk odáig, hogy a magyar és a lengyel pálya között nincs különbség, mindkettőt 2,71 százalékos tízéves hozam jellemzi. Stabilan a visegrádi országokhoz hasonló hozamszintjeink vannak. Jó példa erre, hogy a gyenge német gazdasági adatok megjelenése után az eurózónában emelkedni kezdtek a hozamok, a magyar piac azonban már nem őket követte. Nálunk inkább csökkentek a befektetők döntéseit befolyásoló felárak. Azaz a befektetők bíznak bennünk, már nem tartják kockázatos piacnak a magyart - fogalmazott.
Hozzátette: a küszöbön álló lassulás dacára ma már Magyarország is van olyan válságálló, mint Lengyelország és Csehország. Felzárkóztunk tehát, és válságállóbbak lettünk a korábbiakhoz képest - mondta Barcza Attila a Magyar Nemzetnek.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
